Magyarországnak kulcsszerepet kell vállalnia abban, hogy Kelet-Európában növekedjen az energiaellátás biztonsága - mondta Kóka János gazdasági miniszter kedden Budapesten. A Népszabadság által szervezett, az energiabiztonságról szóló kerekasztal-beszélgetésen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetője kifejtette: az elmúlt 15 évben Kelet-Európában gyakorlatilag csak az energiaárra koncentrált a politika, s nem foglalkozott az ellátás biztonságával.
A miniszter úgy vélte, a politika részéről felelőtlen magatartás az, ha csak az árral foglalkozik, az a felelős politikus, aki olyan, például biztonsági problémákat is megold, amelyekről a lakosság többségének nincs ismerete. Hozzátette: a földgázellátásban az orosz függőség sokáig nem tartható fent. Magyarországon a teljes energiafelhasználásban a gáz aránya 45 százalékos, s a felhasznált mennyiség 70-75 százaléka Oroszországból érkezik Ukrajnán keresztül.
A miniszter elmondta, az elmúlt években a szakemberek sokféle javaslatot tettek alternatív megoldásokra, vezeték-, illetve tároló megépítésére, de ezek nem valósultak meg. Példaként a Törökországból Európába vezető Nabucco vezetéket említette, amely esetében évek óta nincs lényegi elmozdulás a tervezést illetően.
Kóka János úgy vélte, ha most nem vesszük komolyan a energiaellátás biztonságát, akkor 10 év múlva egy hasonló válságnál ugyanitt fogunk tartani. Aláhúzta, mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzetközi fórumokon felhívja a figyelmet az ellátás biztonságára.
Kóka János elmondta: Magyarországnak nemcsak a nemzetközi energiapolitikai tárgyalásokon kell szorgalmaznia a biztonsági kérdések megoldását, helyben is cselekednie kell. Így például 2012 helyett 2010-re meg kell építeni a stratégiai gáztárolót, s előtérbe kell helyezni az energiatakarékosságot.
Hozzátette: ha a hőmérséklet télen 1 Celsius-fokkal emelkedik, 2 millió köbméter gáz takarítható meg egy nap alatt. Az energiatakarékosság kapcsán közölte: idén 20 milliárd forint áll rendelkezésre 600 ezer panellakás energiahatékonyságának növelésére, míg a nem panelekére 1 milliárd forint.
A miniszter szerint bővíteni kell a megújuló energiaforrásokat is. Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy az elmúlt évben a megújuló forrásokból származó áram kilowattonkénti árát 19 forintról 23 forintra emelték.
Mosonyi György, a Mol Rt. vezérigazgatója kifejtette: a mostani helyzet nem egyedülálló, a korábbi években is volt hasonló. Igaz, idén nemcsak a vezetékbe betáplált orosz gáz mennyisége csökkent, ezzel egyidejűleg jelentősen visszaesett a hőmérséklet is Magyarországon. Nehezíti a helyzetet az is, hogy az elmúlt 15 évben a lakossági gázfogyasztás drasztikusan megemelkedett. A vezérigazgató kifejtette: a magyarországi gázellátó rendszer jó állapotban van, megbízhatóan működik, ezért is bírja a nagyobb felhasználást.
Mosonyi György egyetértett abban, hogy a stratégia tárolót mihamarabb meg kell építeni, s nem szabad a gázra alapozni Magyarország jövőbeni energiaellátását. Ugyanakkor részben a Nabucco vezeték megépítésével kapcsolatban úgy vélte, a politika a szabályozás területén az elmúlt években eljátszotta a bizalmat, s a privát szféra már nem bízik benne, mivel az ő zsebére oldották meg a problémákat. Ha viszont nincs hosszú távú, kiszámítható szabályozás az állam részéről, akkor a befektetők nem fognak Magyarországra jönni, meggondolják, hogy mit finanszíroznak.
Konrad Kreuzer, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági elnöke ezzel egyetértett, szerinte is kalkulálható környezet kell a beruházásokhoz. Úgy vélte, a magyar hálózati infrastruktúrába, így az áramhálózatba is sokat kell beruházni. Hozzátette: ez utóbbi is a mostaninál kiegyensúlyozottabb, megfelelő szabályozási környezetet igényel.
Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke úgy vélte, a stratégiai gáztároló létrehozása mellett nagyon fontos lenne egy harmadik bejövő földgázvezeték megépítése a gázfelhasználás kielégítésére. Mosonyi György ezzel nem értett egyet, mondván, ezen is az orosz gáz jönne Magyarországra.
Tombor Antal, a Magyar Villamos-energiaipari Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) elnök-vezérigazgatója elmondta: egy villamos erőmű megépítése 50-100 milliárd forintba kerül, s a befektetés 10-15 év alatt térül meg. Ha a befektető úgy látja, hogy nem megfelelő a szabályozás, nem fog befektetni.
Tombor Antal úgy vélte: csökkenteni kell a gázfelhasználást az erőművekben, lignitet és vizet kell alternatívaként használni. Közölte: a bősi vízerőműből 1 milliárd kilowatt járna egy évben a magyar villamosenergia-rendszernek, s erről meg kellene egyezni a szlovákokkal.
[origo]/MTI