Megszüntethetik a közalapítványokat

Tízmilliárdos nagyságrendben cserélné ki az állai pénzek gazdáit egy új törvénytervezet. Sárközy Tamás kormánybiztos javaslata megszüntetne 2008-tól több közalapítványt. A törvénytervezet megtiltaná, hogy a minisztériumok közfeladataikat nonprofit, vagy profitérdekelt társaságokba szervezzék ki.

Tízmilliárdos nagyságrendben cserélhetnek gazdát állami pénzek, ha a Sárközy Tamás kormánybiztos által előkészített államháztartási reformjavaslat törvényerőre emelkedik - derül ki egy friss törvénytervezetből. Az idei költségvetési törvény tucatszámra nevesít közalapítványokat, amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalból kiszivárogtatott koncepció egyik variánsa szerint 2008. január elsejétől megszüntetnének.

A közszféra sajátos intézményei körében kulcskérdés, hogy a javaslat milyen mértékben korlátozza a közalapítványt, amely sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornája. A Sárközy-féle törvénytervezet három variánst dolgozott ki a közalapítványok szabályozására. A Napi Gazdaság birtokába jutott törvényszöveg azonban már nem tartalmazza a Sárközy-féle javaslat harmadik verzióját, amely megszüntetné a közalapítványokat, helyébe a költségvetési célalapot kínálva.

A törvénytervezet ezzel párhuzamosan megtiltaná, hogy a minisztériumok közfeladataik egy részét nonprofit társaságba vagy profitérdekelt gazdasági társaságba vigyék át. Vannak olyan területek is, amelyeken éppen egy közalapítványon keresztül zajlik szinte kizárólagosan a közcélú tevékenység finanszírozása. A filmgyártásra szánt közvetlen állami támogatás 6,2 milliárd forintja a Magyar Mozgókép Közalapítványon folyik keresztül, amelyhez még 100 millió jön a Történelmi Film Közalapítványtól.

A hadigondozásról szóló 1994-es törvény alapján szintén egy közalapítványon keresztül finanszírozzák a hagyományosan a tb-rendszerek keretein belül kezelt, éves szinten 3,6 milliárd forintos pénzbeli juttatásokat, ráadásul a nem kifejezetten az ilyen ellátások biztosítására szakosodott Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt. A közalapítványokkal kapcsolatos koncepciók állandó változtatása vagy éppen a koncepciótlanság már eddig is sokba került az államháztartásnak.

Az Oktatásért Közalapítvány például nemrégiben több kisebb közalapítvány összevonásából jött létre, és ez csak egy lépés volt az Állami Számvevőszék által is szorgalmazott bürokrácia-csökkentési lépések sorában. Emellett a korábban a bázis jellegű tervezés miatt pántlikázott pénzek egy része is könnyebben átcsoportosíthatóvá válhat, ami növelheti a kormány újraelosztási mozgásterét is.

Nehéz lehet változtatni, mivel egyes közalapítványok mögött igen erős lobbierő áll. Az idei költségvetés tavaly év végi vitájában például a Magyar Koraszülött Mentők Közalapítvány a parlamenti képviselők szavazatával a kormány javaslata ellenére is 85 millió forinttal megemelt, összesen 312 millió forintos forrást kapott. Már több pénzügyminiszternek is beletörött a bicskája a közalapítvány-gründolási láz megfékezésébe. Legutóbb, a 2006-os költségvetés kapcsán Veres János jelentette be, hogy a közalapítványokat is magába foglaló fejezeti kezelésű előirányzatoknál százhúsz jogcímen 130 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni, de végül az elképzelés csak írott malaszt maradt.

Kolláth György alkotmányjogász szerint a költségvetési szervek rendbetétele kiemelten fontos feladat, hiszen bizonyos minisztériumi háttérintézmények az államapparátus elbújtatására szolgáltak. Ugyanakkor a költségvetési szervek reformjáról szóló törvényjavaslatot alapvetően elhibázottnak tartja, mivel az túl durván avatkozik bele például a közalapítványok tényleges helyzetébe. A szakértő "jogi szőnyegbombázáshoz" hasonlította például annak kimondását, hogy a kormány, a parlament, valamint az önkormányzatok csak törvényi felhatalmazással hozhatnának létre közalapítványt.