Nem kell félni a devizahitelektől

A Magyar Bankszövetség szerint ugyanis az euró árfolyama két éven belül várhatóan nem közelíti meg a 270-275 forintot, ahol a devizahitelek kamatelőnye megszűnik a fornthitelekéhez képest.

Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú hitel, a néhány napos nagyobb árfolyamingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik.

Az utóbbi hat évben - 2000. január elejétől 2005 decemberéig - átlagosan 252,15 forint volt az euró árfolyama, anélkül, hogy trendszerűen akár növekedett, akár csökkent volna. Az euró a 270 forintos árfolyamot az elmúlt hat évben mindössze 2003 novemberében lépte át néhány napig. Azaz a hat éve kis ingadozásokkal fennálló árfolyam folyamatosan a forint árfolyamingadozási sáv erős sávszéléhez esett közel.

A forint árfolyamára több tényező együttesen hat - hívja fel a figyelmet a bankszövetség. Így mindenekelőtt a forint iránti kereslet és kínálat, amit a forintkamatok erőteljesen befolyásolnak; a makrogazdasági helyzet, a világgazdasági folyamatok és a közép-kelet-európai feltörekvő országok kockázatosságának megítélése.

A bankszövetség szerint hosszabb távon egyértelműen azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama - legalábbis reálértelemben - folyamatosan felértékelődik. Egyrészt a világban rendkívül jelentős mennyiségű tőke keresi a befektetési lehetőségeket, ami növeli a nagyobb kockázatú térségek, így a feltörekvő országok pénzügyi piacainak vonzerejét is növeli. Másrészt az euróövezethez történő csatlakozás az azt megelőző időszakban a pénzügyi piacokat is vonzóvá teszi a külföldi befektetők számára, ami folyamatos forintfelértékelődési nyomást jelent, s hasonló hatása van a hazai reál- és nominális konvergenciának is.

Ha a 2000. évi átlagot 100-nak tekintjük, akkor a forint euróhoz viszonyított - akár a fogyasztói árak, akár az ipari termelői árak alapján számított - reál effektív árfolyamindexe 2005. októberig nagyjából 22 százalékkal erősödött. Ez azt jelenti, hogy a forint árfolyama 22 százalékkal kevésbé gyengült, mint ha a hazai és az euróövezetbeli infláció különbözetének megfelelően változott volna. A fajlagos munkaerőköltség alapján számított reál effektív árfolyamindex 2005. júniusig nagyjából 16 százalékkal erősödött. Vagyis a forint 16 százalékkal kevésbé gyengült, mint ha a forintért vásárolható termelékeny munka mennyiségét vettük volna alapul.

Az erős - reálértelemben folyamatosan felértékelődő - hazai fizetőeszköztől sok gazdaságban azt várják, hogy fékezi a hazai inflációt azon az áron is, hogy rontja a vállalatok exporthajlandóságát. A forint inflációja valóban gyorsan csökkent az elmúlt években (hat év alatt harmadára mérséklődött), egyebek között amiatt, hogy az importcikkek az erős forint mellett kevésbé növelték a hazai árszínvonalat.

Az euróban számított export azonban ebben az időszakban nem csökkent, hanem gyorsan emelkedett. Az évi 3-4 százalékos reálfelértékelés melletti évi 14 százalékos exportnövekedést azzal magyarázza az elemzés, hogy a külföldi tulajdonú nagyvállalatok által bonyolított exportra valószínűleg kevéssé van hatással a forintárfolyam ilyen változása, kevés a hazai beszállító, a forintban fizetett bérek a költségek csekély részét teszik ki, s hiteleik döntő részét devizában veszik fel és törlesztik.

A hazai kis- és középvállalkozások közül azok, amelyek exportálnak, nincsenek abban a helyzetben, hogy mérlegeljék, megéri-e 3-4 százaléknyi reálfelértékelést kigazdálkodni, hanem adott esetben az eredmény csökkenésének terhére is folytatják egy ideig az exporttevékenységet.

A bankszövetség szerint nem csak a reálértelemben vett tartós forintgyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgatókönyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is. A forintárfolyam az elmúlt években leginkább akkor gyengült meg időlegesen, ha a világgazdaságban vagy a régióban valamilyen jelentős esemény (pl. 1998 őszén az orosz válság) történt. Ma a gazdaság - az államháztartás minden gondjával együtt is - gyorsan fejlődik, s erősebb, mint korábban, a befektetők hozaméhsége pedig tartósan erősnek tűnik - áll a bankszövetség értékelésében.