Titokban tervezték a vállalkozók bankját

Sokak érdekeit sérti, ha megvalósul a miniszterelnök terve és létrejön a vállalkozók bankja - állítja a Világgazdaság. A lap értesülései szerint Kóka János gazdasági miniszter már egy éve kidolgozta a tervet, a kormányfő pedig azért döntött egyeztetés nélkül róla, hogy elkerülje a szervezeti és pártbeli ellenállást.

A Világgazdaság információi szerint Kóka János gazdasági miniszter a koncepciót már jó egy éve kidolgozta, és kezdeményezte az átszervezést, ám idáig érdemi lépés nem történt. A lap értesülései szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfői évértékelő beszédében egyeztetések nélkül jelentette be a tervet, letörendő a szervezeti - és vélhetően pártbeli - ellenállást és ellenérdekeltséget.

A Világgazdaság úgy tudja, a racionalizálás és a költségmegtakarítás mellett szerepet játszott a koncepció kidolgozásában az is, hogy a számtalan, elaprózott intézmény közül sok nem bankszerűen működik, s egyes vélemények szerint a mindenkori politika számára elosztó központi funkciókat is ellátva. Szakértők szerint közülük sok nem képes megfelelni az uniós elvárásoknak, és a rendszer nem alkalmas az uniós pályázatok fogadására.

Az elképzelések szerint a Magyar Fejlesztési Bankból (MFB) és számos, a vállalkozásokat hitelhez, tőkéhez és garanciához juttató egyéb állami intézményből létrejövő szervezet - amely várhatóan az MFB nevet használja majd - négy fő tevékenységet végez majd. A 650-700 milliárd forint hitel- és 800 milliárd forint támogatási forrással operáló bank egyrészt maga is pályázatokat bonyolít le (a többi között a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. feladatait átvéve); a 10 millió euró feletti értéket képviselő projekteket viszi; a kereskedelmi bankokat ügynökként bevonva kínál különféle konstrukciókat s persze információkat is.

Az elképzelés arra épít, hogy minden "pályázatképes" vállalkozásnak van saját bankja, amely nem csupán saját termékeit tudja kínálni, hanem az állami (és uniós) forrásokkal operáló MFB hitel-, garancia- és tőkejuttató konstrukcióit is képes kiközvetíteni. A vállalkozók számára ez annyit jelent majd, hogy egy helyre kell csak menniük, ahol az információt éppen úgy megkapják, miként magát a forrást is. Ilyen logika szerint működik már ma is a Ka-VOSZ, a Széchenyi-kártya is, de többek szerint drágán.

Február végéig minden, az intézmény kialakításához szükséges jogszabály-módosítást benyújtja a parlamentnek a kormányzat, dacára annak, hogy azokról már csak a következő ülésszakon születhet döntés. A tervek szerint az év végéig az átszervezések folyamatosak lesznek, igaz, egyelőre ezek várhatóan csak az érintett intézmények központjait érintik, mivel az országos hálózat kialakítása már a felelős MFB hatásköre lesz.

Ezeket a hálózatokat is - előre kiszámítható módon - eléri a racionalizálás. Lesznek olyan intézmények, amelyek beolvadnak a bankba (például a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.), lesznek, amelyek feladatát átvállalják, s a bank üzletágaként működnek tovább (ilyenek lesznek a közhasznú társaságok), s lesznek, amelyek tulajdonosi kontroll alatt működnek tovább (mint ahogy most például az Eximbank és a Mehib).