A távhőt drágítja a hatósági gázár

A nagyfogyasztói földgáz jóval drágább a lakosságnak szolgáltatott gáznál Magyarországon - az unióban példátlan módon. Így, mivel a távhőszolgáltatók is drágábban kapják a földgázt, a távhővel való fűtés aránytalanul költségesebb a közvetlenül földgázzal történő lakossági tüzelésnél.

A villamosenergia-termelés közben amúgy is keletkezik hő

Jelenleg a távfűtés is tovább erősíti az ország földgáztól való függőségét és ezzel növeli az ország kiszolgáltatottságát. A távhő esetében azonban megmarad az a lehetőség, hogy bármilyen energiaforrásból származó hőt képes eljuttatni a fogyasztókhoz a lakókörnyezet terhelése nélkül. Ilyen lehet például a szemétégetésből származó hő, a termálvíz, vagy akár a tisztított szennyvíz hőtartalmának hasznosítása is.

A távhő másik nagy előnye a kapcsolt energiatermelésből adódik, ami nem más, mint áram és hő előállítása ugyanazon technológiai folyamatban. Az áramtermelésben amúgy is keletkezik hő, de hasznosítás nélkül ez csak hulladék. Ha viszont ezt a távfűtés hasznosítja, akkor jelentősen csökkenti a megtermelt energiaféleségek fajlagos energiahordozó-igényét, következésképp a károsanyag-kibocsátást is. Ennek jelentősége a kyotói célok teljesítése miatt sem elhanyagolható, ezért is támogatja az Európai Unió a kapcsolt energiatermelést.

A fő kérdés persze az, hogy az itt érvényesíthető kedvezmények végül eljutnak-e a hőfogyasztókhoz is. Várhatóan sokat segít ebben a sokévi vita után elfogadott kogenerációs (2004/8/EK) direktíva, amelyet a tagállamoknak legkésőbb 2006 februárjában kell átültetniük hazai jogrendszerükbe. A kogeneráció kapcsolt energiatermelést jelent, vagyis áram és hő előállítását ugyanazon technológiai folyamatban.

Nyugati példák

Más országokban is jelentős a távfűtéssel ellátott lakások, épületek száma. Bécsben minden negyedik, Berlinben minden harmadik helyiség távhővel fűtött. Annak ellenére, hogy a berlini távhőszolgáltatók nem részesülnek állami támogatásban, a távfűtés háztartásonkénti átlagos költsége mégis 10-15 százalékkal alacsonyabb az egyedi gázfűtéses lakásokénál. Bécsben a két költség közel azonos szinten van. Bécs direkt (beruházások támogatása) és indirekt módon (az energiaadókon keresztül) is támogatást nyújt az ottani távhőszolgáltatónak. Mindezt a kapcsolt energiatermelés energiatakarékossági és környezetvédelmi előnyei miatt. A távhőszolgáltatók mindkét országban a kisfogyasztói árnál jelentősen alacsonyabb nagyfogyasztói áron jutnak hozzá a földgázhoz.

Az állami beavatkozás egyre inkább jelentősen torzítja a valódi verseny érvényre jutását

A hazai és a nyugat-európai különbségekhez az is hozzátartozik, hogy például Berlinben a két német állam újraegyesítését követően elindult - körülbelül 550 ezer háztartást érintő - lakásprogram keretében mind a szövetségi állam, mind a tartományi minisztériumok anyagi támogatásával és alacsony kamatozású, késleltetett törlesztésű hitelekkel segítették a panellakások teljes felújítását. Ennek eredményeként a lakosság tulajdonában lévő (táv)fűtési rendszer hatékonysága is növekedett és rövid idő alatt megoldották az épületenkénti, majd az egyedi hőfogyasztás-mérést.

Összefoglalva: a távhő- és a földgáz-szolgáltatás árszabályozásában az állami beavatkozás egyre inkább jelentősen torzítja a valódi verseny érvényre jutását és a racionális gazdálkodás lehetőségét. Ezért a GKI Gazdaságkutató Rt. szerint a következő lépéseket kéne megtenni:

- Piaci alapon számított gázár-tarifák kialakítása.

- Majd ennek egy hosszú távú, körülbelül 8-10 éves korrekciós program keretében való fokozatos bevezetése.

- A lakossági földgáz támogatási rendszer szűkítése a szociálisan indokolt támogatandókra.

- A távhőszolgáltatók érdekérvényesítésének erősítése mind a hőtermelőkkel, mind a helyi önkormányzatokkal szemben.

- A távhőcégek a folyamatos tájékoztatás, igényfelmérés, tanácsadás, közös pályázatírás, és egyebek révén segítsék a fogyasztók tulajdonában lévő távfűtési rendszer modernizálását, az épületek szigetelését, a nyílászárók cseréjét.