Az MFB támogatja a gyógyszergyártást

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2 milliárd forintos hitelt nyújt az Omninvest Kft.-nek annak érdekében, hogy a társaság kifejleszthesse a madárinfluenza emberre veszélyes változata, a H5N1 vírus elleni oltóanyagot - jelentette be Kóka János közlekedési és gazdasági miniszter szerdán, az MFB-ben.

Az MFB hitellel kívánja elősegíteni, hogy a madárinfluenza ellen hatásos magyar technológiát ne know-how-ként, hanem vakcina formájában lehessen piacra vinni Magyarországon és külföldön - rögzítette Kóka János. A miniszter hozzátette: kormányhatározat született arról, hogy az MFB, maximum 2 milliárd forintos hitellel előmozdítja a H5N1 vírus elleni oltóanyag hazai és külföldi bejegyeztetését és gyártását.

"Az Omninvest Kft. hitelkérelme és a kapcsolódó mellékletek január 26-án beérkeztek az MFB-hez, bízom benne, hogy február végéig alá lehet írni a hitel szerződést" - fogalmazott Kóka János.

További 2 milliárd forint összegű kormányzati kutatási-fejlesztési támogatáshoz jut az Omninvest Kft., saját erőként pedig 1 milliárd forintot ruház be a vakcina piacra juttatása érdekében.

Magyarországon kizárólag az Omninvest Kft. rendelkezik engedéllyel arra, hogy humán vírus vakcinákat állítson elő. A cég 1995 óta gyárt influenza vakcinát, amely az influenza 2A és 1B vírustörzse ellen véd. Az Omninvest egyike azoknak a cégeknek a világon, amelyeknek a WHO rendelkezésére bocsátotta a H5N1-es vírustörzset azzal a céllal, hogy próbáljanak meg a vírus ellen hatékony oltóanyagot kifejleszteni.

Az Omninvest Kft. több mint 90 százalékos tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Sumpter Pharmaceuticals Ltd., a kisebbségi rész pedig egy magyar magánbefektető tulajdonában van. A társaság éves árbevétele 1,3 milliárd forint. Ennek mintegy 70 százalékát teszik ki a kormány influenza elleni vakcina megrendelései, amelyek a lakosság ingyenes megelőző oltását teszik lehetővé.

A hitellel támogatott társaságnak mintegy félmillió darab hagyományos influenza elleni oltóanyag van a raktáraiban, amely járvány esetén azonnal felhasználható. A cég a H5N1-es törzset tartalmazó oltóanyag gyártását megkezdte és minden előkészületet megtett a nagy volumenű gyártás beindításához.

A sajtótájékoztatón a gazdasági miniszter beszélt az MFB vállalkozások bankjává formálódásáról, amelynek eredményeképpen 2006 októberétől feláll az "egyablakos intézményrendszer", azaz a vállalkozások valamennyi államilag szükséges dokumentumhoz, illetve szolgáltatáshoz egy helyen juthatnak hozzá. Három hónapos "próbaüzem" után, 2007 januárjától már üzemszerűen működik a rendszer, mégpedig az ország háromezer pontján.

"Az állam átalakítását, hatékonyabbá és olcsóbbá tételét ezen a fronton kezdjük meg, hiszen a vállalkozók megszokták azt a szolgáltatási színvonalat, amelyet az üzleti szféra már tud, az állam azonban nem" - mondta Kóka János, hozzátéve, hogy az átalakítás 1 milliárd forintos megtakarítást is magával hoz.

Tárcaközi bizottság jön létre az átalakítás érdekében, amelynek vezetésével a miniszterelnök a gazdasági minisztert bízta meg, s tagjai lesznek azok az érintett miniszterek, akik most tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkeznek - ismertette a döntést Kóka János.

A sajtótájékoztatón azt is bejelentették, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) 3,2 milliárd forintos tőkeemeléssel, 49 százalékos tulajdoni részesedést szerzett az Európai Építő Zrt.-ben (az egykori Középületépítő Vállalat).

A tavalyi, várhatóan 4,1 százalékos gazdasági növekedés után, 2006-ra 4,5 százalékos gyarapodást prognosztizál a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely a növekvő exportra és beruházási tevékenységre, valamint a bővülő belső fogyasztásra épül - mondta a rendezvényen Gál Péter, a bank vezető közgazdásza.

A világgazdasági növekedés 2006-ban folytatódik, várhatóan eléri a 4,0-4,5 százalékot, s ez a külső környezet igen kedvező Magyarország számára - hangsúlyozta Gál Péter. Az MFB vezető közgazdásza hozzátette: a magyar gazdaság idei, 4,5 százalékos növekedése azt jelzi, hogy a 2000 óta tartó magas növekedési ütem fenntartható.

A kutató összehasonlította a visegrádi országok 2000-2004 közötti gazdasági növekedését és megállapította, hogy Magyarország átlagosan 4,4 százalékkal fejlődött ebben az időszakban, utánunk következik Szlovákia 4,1 százalékos növekedési ütemmel, majd Csehország és Lengyelország egyaránt 3,1 százalékos mutatóval.

A magyar államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiánya beárnyékolja a gazdasági növekedést - magyarázta Gál Péter, akinek véleménye szerint a jelenlegi pénzügyi folyamatok mellett, még menedzselhető a hiány.