A felügyelet jelentése szerint a szektor adózás előtti eredménye tavaly 20 százalékkal 387,6 milliárd forintra nőtt. Az ágazatra jellemző jó eredményességet csupán két kisbank nem tudta elérni, melyek együttes vesztesége 433 millió forint volt. A banki különadó - kedvezőtlen hatása ellenéri is 16 százalékkal 319,6 milliárd forintra gyarapodott a bankok nettó profitja. Ez nagyjából 2,5-szer akkora összeg, mint a 2002-ben és duplája a 2003-ban elért nyereségnek.
A betéti és hitelkamatok közötti különbség csak minimális mértékben csökkent tavaly, a 2004-es 3,94 százalékról 3,89 százalékra, pedig a jegybanki alapkamat közben jelentősen csökkent 9,5 százalékról 6 százalékra süllyedt.
A csökkenő kamattrend ellenére a szektor megőrizte a nemzetközi mércével mérve is rendkívül jó jövedelmezőségét: a szektor eszközarányos jövedelmezősége (ROA) elérte a 2 százalékot, tőkearányos jövedelmezőség (ROE) pedig kismértékben elmaradt a 2004 évitől, ám szintén magas, 22,67 százalék volt.
A bankok aktivitásának növelését a külföldi források rendkívüli ütemű, éves szinten több mint 43 százalékos növekedése tette lehetővé. A szektor forrásainak immár több mint egyötöde külföldről származik. A devizaforrások növekedési üteme csaknem háromszorosa volt az előző évinek. E folyamat a belföldi források szerepének csökkenésével járt: mérséklődött a források között a belföldi ügyfélbetétek, bankközi betétek, valamint az értékpapírforrások súlya is.
A felügyeleti jelentésből kiderül, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektor az aktivitásbővülés tekintetében lényegében lépést tartott a bankszektorral, ám eredményalakulás és jövedelmezőség szempontjából alulteljesített. A 2003-ban még 30 csaknem 30 százalékkal bővülő hitelállományuk növekedési üteme tavaly 8,7 százalékra zsugorodott. A szövetkezeti hitelintézetek eszközei és forrásai között a devizatételek még az egy százalékot sem érik el. Ez a magyarázata annak, hogy a lakáshitelezésben csak szerény bővülést tudtak tavaly elérni.
A szövetkezeti hitelintézetek adózott eredménye csak minimálisan 0,9 százalékkal gyarapodott, bár a piacokon tapasztalható csökkenő kamattrendet a szövetkezeti hitelintézetek saját alkalmazott kamatlábaik során kedvezően használták ki: kamatráfordításaik lényegesen nagyobb mértékben estek vissza kamatbevételeik csökkenésénél.
Összességében a kamateredmény bővülési üteme jócskán elmaradt az átlagos mérlegfőösszeg emelkedésétől. A szövetkezetek eszközarányos jövedelmezősége (ROA) a megelőző évi 1,06-ról 0,92 százalékra, tőkearányos jövedelmezősége (ROE) pedig 15,76 százalékról 13,90 százalékra esett vissza.