Európai cégvezetők nem tartanak a bővítéstől

Az európai alkotmány véglegesítése körüli nehézségek és egyes madárinfluenzával kapcsolatos zavaró előrejelzések ellenére, az idei UPS Európai Üzleti Monitor jelentése szerint az európai vállalatvezetők optimisták cégük jövőjével kapcsolatban, és nem tartanak az EU bővítésétől sem. Az új tíz tagállam nyelve azonban nem csábítja őket, helyette inkább kínaiul szeretnének megtanulni.

Az elkövetkező 12 hónapban a 15 ezer legnagyobb európai vállalat 51 százaléka gazdasági pozíciójának javulására számít. A holland (58 százalék), az angol (55 százalék), az olasz (54 százalék) és a spanyol (54 százalék) vállalatvezetők különösen optimisták.

Annak ellenére, hogy a vállalatigazgatók optimisták a jövőt illetően, nem számolnak munkavállalóik számának növekedésével. Összességében 48 százalékik véli úgy, hogy a dolgozóik száma változatlan marad, míg mindössze 26 százalékuk gondolja, hogy ez a szám növekedni fog.

Az első tíz ország között, ahol a következő három évben a legnagyobb gazdasági növekedést várják, 6 kelet-európai is szerepel: Lengyelország (45 százalék) és a Cseh Köztársaság (27 százalék) vezeti a sort, őket követi Magyarország (18 százalék), Románia (10 százalék), Oroszország (7 százalék) és Szlovákia (7 százalék).

A felmérés szerint nem tapasztalható nagy aggodalom az Európai Unió tagállamai számának növekedése miatt. A megkérdezettek 36 százaléka szerint az EU jövőbeni bővítésének nem kellene határt szabni. Egy 20 százalékos kisebbség ugyanakkor azon a véleményen van, hogy az EU a 25 tagállamával pont megfelelő állapotban van, nincs szükség további bővítésre. Mindössze 9 százalékuk gondolja úgy, hogy Törökországnak egyik jövőbeni EU bővítésben sem kellene részt vennie.

Ázsiáról megoszlanak a vélemények

Az európai vállaltvezetők 20 százaléka vonzónak találja Ázsiát import és export tekintetében. A cégek 21 százaléka elsősorban exportpiacként tekint Ázsiára, míg az import kevésbé ígéretes a maga 17 százalékos értékével. Az európai vezetők 21 százaléka ideális termelési területnek látja a régiót, azonban nem jósolnak változást ezekben a célokban az elkövetkező 5-10 évben.

Az Ázsiára importpiacként tekintők többsége (71 százaléka) Kínát az ígéret földjének tartja. A belga és francia vezetők kevésbé lelkesek, és csak 53, illetve 60 százalékuk adta voksát Kínára. India sem tartozik a belga és francia vezetők kedvencei közé a 6 és 10 százalékos eredménnyel, ellentétben olasz és holland társaikkal.

Az Ázsiát övező átfogó érdeklődés ellenére az európai vállalatvezetők 64 százaléka vállalatuk szempontjából nem tekintik Ázsiát releváns piacnak. Ennek oka, hogy az Ázsiával való kereskedés során különböző logisztikai kihívásokkal kerülhetnek szembe. A legnagyobb aggodalmak a bürokrácia (59 százalék) és a helyi piaci tudás hiánya (53 százalék) terén tapasztalhatóak.

Az európai vállalatvezetők körében ezeken kívül aggodalomra adhatnak okot az eltérő vámszabályozások, a hosszú szállítási idő, a fizetéssel és a termékek szállításával kapcsolatos nehézségek.

Kínában lévő üzleti vállalkozásaik életének megkönnyítése érdekében az európai vezetők 21 százaléka mutat érdeklődést a kínai nyelv tanulása iránt. Hobbiból ugyanakkor csak 7 százalékuk venne nyelvleckéket.