Gazdálkodni tanított a takarékbélyeg

Legfiatalabb olvasóink már bizonyára nem emlékeznek az iskolai takarékbélyeg intézményére, hiszen a bélyegek értékesítése 1992. szeptember elsején megszűnt. Addig azonban generációk nőttek föl úgy, hogy zsebpénzüket év közben a "Tanulók Takarékpénztárában" fialtatták.

"Ha betelt a gyűjtőlapod, kérj újat."

Mivel a betétkönyv hátsó oldalán még egyszer felbukkan a figyelmeztetés, miszerint "az előző tanévekben kiállított gyűjtőlap bármikor beváltható", egy kisebb vagyon ígéretétől kecsegtetve elindultunk, hogy érvényt szerezzünk kamatok nélkül 320 forintos, el nem évülő követelésünknek.

Az OTP Bank egyik budapesti fiókjában betétkönyvünkkel beálltunk a lakossági bankbetétek ügyintézőjéhez, akit először kissé elbizonytalanítottunk kérésünkkel, ám rövidebb tanakodás után megígérte, hogy utánanéz és értesít a tényállásról. Ez hamarosan meg is történt, ugyanis pár nappal később a hölgy telefonált, és közölte, hogy a bankban személyesen átvehető a kamattal éppen 358 forint 40 fillérre rúgó vagyonunk!

Annak idején a takarékbélyegek értékesítése az iskolákban a bélyegek forgalmazására kijelölt úgynevezett takarékossági megbízott tanárokon keresztül történt a gyerekek részére. A takarékosság időtartama a tanévhez igazodva szeptember 1-től a következő év május 31-ig tartott.

Címletek, kamatok, évtizedek

Az iskolai takarékbélyegek különböző címletűek voltak, leggyakrabbak az 1, 2, 5, 10 és 20 forintos címletek voltak, de az infláció nyolcvanas évek végén tapasztalható felfutása után már megjelentek a horribilis, 50 forintos iskolai takarékbélyegek is. A bélyegeket az e célra kialakított iskolai takarékbélyeg gyűjtőlapra kellett beragasztani - a hagyományos módon. A nevesített gyűjtőlapot a tanév végén a takarékossági megbízott tanár aláírásával és az iskolai pecséttel hitelesítette. A betétkönyvecskét ezt követően lehetett az OTP Bank fiókjaiban beváltani (ezt egyébként sokszor szintén a megbízott pedagógus intézte).

Fotó: Marton Bálint

Az összegyűjtött bélyegek kamatoztak is; a kamatmértékek az évtizedek során természetesen változtak. Tanulságos és sokat mond a korról, a fizetőeszköz biztonságáról, hogy az 1952-ben született konstrukció 1987 október elsejéig évi egyszeri 1 százalék kamatot biztosított a megtakarításokra. A Kádár-korszak végén meglóduló infláció következtében a kamatok is emelkedésnek indultak, ezért '87 októberétől már évi egyszeri 5 százalékos kamat jutalmazta a zsebpénzüket takarékbélyegbe fektető nebulókat. Hamarosan ez is kevésnek bizonyult, az 1990-1991-es tanévtől egyszeri 15 százalékot kamatozott a bélyegek értéke; míg 1992 szeptemberétől egyszeri 12 százalékos kamat fizetendő a betétkönyvben gyűjtött összeg után - tudtuk meg Hajnal Lászlótól, az OTP Bank kommunikációs osztályáról.

Élt negyven évet

Takarékbélyegeket az 1991-1992-es tanév végéig lehetett vásárolni az iskolákban, könnyen kiszámolható tehát, hogy kereken négy évtizeden át nevelte takarékosságra a nebulókat. A lakossági betétek, így az iskolai takarékbélyegek iránti követelés azonban soha nem évül el, ezért a gyűjtőlapok most is bármelyik OTP Bank fiókban beválthatók. Az utóbbi időben évente csak egy-két beváltás történik, a beváltásonkénti összeg általában 300 forint alatt van - mondta Hajnal László.

A takarékbélyeget egyébként annak idején még televíziós reklám is népszerűsítette, márpedig abban a korban meglehetősen ritka volt, hogy valamilyen pénzügyi szolgáltatás sikerére a tévés marketing eszközeivel segítsenek rá.

Játék ATM gyerekeknek az USA-ból

A takarékbélyeg valószínűleg gazdasági okok miatt szűnt meg. A kilencvenes évek elejének pénzromlása és pénzhiánya oda vezetett, hogy egészen egyszerűen már nem érte meg életben tartani egy ilyen, tipikusan kis összegekre koncentráló, sok adminisztrációs teherrel járó konstrukciót.

Az iskolai takarékbélyeg eltűnésével végül is a gyereket takarékosságra, tudatosságra nevelő pénzügyi képzés egyik fontos eleme veszett el; ami talán ma sem lenne haszontalan. A Magyarországnál fejlettebb pénzügyi kultúrájú országokban egyébként ma is nagy hangsúlyt helyeznek a fiatal korosztályok gazdasági és pénzügyi alapismereteinek fejlesztésére, hiszen így felnőtt korukban is jobban eligazodnak.