Válságtanácskozásról suttogtak a devizapiacon

Megállt a forint gyengülése kedden a bankközi devizapiacon. Az euró árfolyama délelőtt ugyan 264,40 forintig emelkedett, este 7-re viszont 262,70 forintra csökkent. Közben mégis jegybanki válságtanácskozásról terjedt el pletyka a piaci szereplők között.

Juliet Sampson, az HSBC befektetési csoport londoni központjának feltörekvő térségi stratégája a februári adat keddi ismertetése után azt mondta: az eddigi idei inflációs számok azt jelzik, hogy az áfa-csökkentés árhatása "nem annyira egyértelmű, ahogy azt várták". Sampson szerint az adómérséklés kétségtelenül csökkentette ugyan az árakat, de egyben azonnali keresletfelhajtó hatással is járt a háztartások vásárlóerejének növelésével, vagyis két, ellenkező irányú hatás érvényesül egyszerre az inflációban.

Az HSBC elemzője szerint biztosra vehető, hogy az év második felétől ismét gyorsulni fog az infláció, a nem egyértelmű áfa-hatás mellett a forint gyengülése miatt, és azért is, mert a kedvező bázishatások októberben kifutnak, tavaly októberben csökkentették ugyanis az üzemanyagok áfáját.

Az euró-forintárfolyamra az HSBC alapeseti forgatókönyve 270-ig tartó gyengülést feltételez, de megvan a kockázata az ennél jóval erősebb gyengülésnek is, mondta Sampson.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi helyzetben valószínűsíti-e az MNB közbelépését, és ha igen, az szerinte intervenció vagy kamatemelés lesz-e, Sampson úgy fogalmazott: az intervenció kamatemelés nélkül hiábavaló lenne. Az HSBC alapeseti forgatókönyve 0,75 százalékpontos kamatemelés a második vagy a harmadik negyedévben, de ha a helyzet még tovább romlik, ennél nagyobb szigorításra is szükség lesz, mondta. Az elemző közölte: jelenleg 2,5 százalékos év végi 12 havi inflációt vár, de ezt a forint miatt felfelé ható kockázatok terhelik. Sampson azonban egyelőre nem bocsátkozott becslésekbe arról, hogy a forintgyengülés mennyit adhat hozzá az idei inflációhoz.

A Dresdner Bank londoni befektetési részlege (DrKW) azonban, amely a magyarországi inflációról két külön elemzést is kiadott kedden, az elsőben azt írta: annak, hogy a forint március eleje óta több mint 4 százalékot gyengült, a második félévben érzékelhető hatása lehet az inflációra. A ház azzal számol, hogy a forintgyengülés a következő hat hónapban 0,3 százalékpontot ad hozzá a teljes kosárra számított inflációhoz. A londoni Dresdner-elemzők szerint emellett az idei eddigi inflációcsökkenés mértéke is elmaradt a várttól, ami arra utal, hogy a kiskereskedők jelentős része nem érvényesítette a fogyasztói árakban az áfa-csökkentést.

A kamatemelés valószínű, mértéke kérdéses

A februári inflációs adatok ismertetése után kiadott második hétfői londoni elemzésében a DrKW - amely a konszenzussal egyezően 2,3 százalékot várt a múlt hónapra - ezt megtoldotta azzal: jóllehet az adóváltozások most már érezhetők az árakban, egyértelmű az is, hogy az áfa-csökkentést még mindig nem érvényesítette mindegyik kiskereskedő. Ebben az elemzésben is szerepel az az előrejelzés, hogy az e hónapban eddig 4,5 százalékkal gyengülő forint a következő fél évben 0,3 százalékpontot adhat hozzá az inflációhoz.

A drágulási ütem mindazonáltal jelenleg az MNB célsávjának alján van, és a jelenleg kedvező bázishatások miatt rövid távon tovább csökken. A londoni Dresdner-részleg azzal számol, hogy a 12 havi, teljes kosárra számolt adatok az első félév végén 1,8-2,0 százalék között érik el a mélypontot, az év későbbi szakaszában és 2007-ben azonban meredeken a 2,5-4,5 százalékos célsáv felső széle felé veszik az irányt.

A pénzügypolitikai kilátásokról a DrKW térségi elemzői azt írták: a 2,5 százalékos infláció és a 3,5 százalék körüli reálkamatszint önmagában aligha indokolná a kamatemelést, de ha a forint a jelenlegi ütemben gyengül tovább, és elkezdi tesztelni a 270-es ellenállási pontot, akár még ebben a hónapban bekövetkezhet egy fél százalékpontos kamatemelés.

A Goldman Sachs globális befektetési csoport londoni irodájának keddi elemzése szerint jóllehet a februári infláció meghaladta a konszenzust, a további inflációs kilátásokra még a forint jelenlegi árfolyama sem jelent veszélyt. Az MNB szempontjából azonban nem a jelenlegi árfolyam, hanem a gyengülés üteme aggasztó, áll a cég elemzésében. A Goldman Sachs londoni elemzői azt valószínűsítik, hogy további forintgyengülés esetén a jegybank először intervencióval próbálkozik, de ha kamatemelésre szánja el magát, annak legalább 1,00 százalékpontosnak kell lennie, mert néhány napon belüli több százalékos forintgyengülés esetén kisebb mértékű kamatelőny-növekedés mit sem érne.