Hátránnyal indulnak a hazai ingatlanalapok a befektetőkért folytatott versenyben. A kész ingatlanokat terhelő magas illeték miatt, a hazai alapoknak jobban megérné ingatlan fejlesztésére létrehozott projektcéget vásárolni, de ezt nem tehetik. A külföldi alapok azonban vállalatokat is vehetnek, így szívesen megvásárolják a nagy ingatlan-fejlesztésre létrehozott magyarországi projektcégeket.
A magyarországi ingatlanalapok ingatlanhányada 30-40 százalékos, mivel gyorsabb a tőkebeáramlás az alapokba annál, amilyen gyorsan az alapok kezelői megfelelő ingatlant tudnának vásárolni. A többi eszközt kénytelenek állampapírba helyezni, így jelentősen csökken az elérhető hozam.
További versenyhátrányt jelent a magyarországi ingatlanalapok számára, hogy a külföldi ingatlanalapok 20 százalék önerővel és 80 százalék hitellel is vásárolhatnak ingatlant, az olcsó forrás bevonása pedig jelentősen növeli hozamszintjüket. A magyarországi alapok elől 2005-ig el volt zárva a hitelből történő vásárlás lehetősége, s ma is csak a megvásárolandó ingatlan 50 százalékának megfelelő összegben használhatnak fel idegen forrást.
Emeli a kockázatot, hogy az itthoni alapok jelentős része induláskor a már hasznosított és jövedelmet termelő ingatlanok megvásárlását tűzte ki célul. Ugyanakkor ezek bérleti díjai euróban folynak be, miközben az alapok eszközeiket forintban tartják. Egy esetleges jegybanki kamatemeléssel, a forint erősödésével az euróban fixált bevételeik forintra átszámítva csökkennének, ami pedig csökkentené a tőke beáramlását az ingatlan-alapokba.
2006 február végén a magyarországi ingatlanalapok nettó eszközértéke meghaladta a 388,5 milliárd forintot. A négy nagy ingatlanalap közül a Raiffeisen Ingatlan Alap 95,7 milliárd, az OTP Ingatlanbefektetési Alap 78,1 milliárd, az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap 54,4 milliárd, míg az Európa Ingatlanbefektetési Alap 50,2 milliárd forintot kezelt. A többi, zömmel ingatlan-befektetési alapok jegyeibe fektető alap együttes nettó eszközértéke meghaladta a 110 milliárd forintot.