Fordulópont előtt a magyar tőkepiac

A vasárnapi választási eredmények ugyan nem gyakoroltak hatást a magyarországi pénz-, deviza-, és tőkepiacra, pénzügyi elemzők és gazdaságkutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a befektetők akár a leendő kormányfő első megszólalásai alapján komoly döntéseket hozhatnak magyarországi befektetéseikről.

Pénzügyi elemzők az [origo]-nak már korábban elmondták, hogy az idén szigorúbbá váló tőkepiaci körülmények mindenképp az egyensúly irányába mozdítják a magyar gazdaságot. Barcza György, az ING makrogazdasági elemzője szerint vagy önként csökkentik az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányát a leendő kormány tagjai, vagy a piac kényszeríti ki azt.

A befektetők ugyanis a hiánycsökkentő lépések elmaradása esetén, felgyorsítják a tőkekivonást, ami a forint még jelentősebb gyengüléséhez, az infláció felpörgéséhez, a gazdaság lassulásához vezethet. Ebben az esetben, a felpörgő infláció megnöveli az állam adóbevételeit, ezáltal csökkenti az államháztartás hiányát; a nemzeti valuta jelentős leértékelődése pedig a folyó fizetési mérleg hiányát mérsékli.

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója azonban úgy véli, nem mindegy, hogy az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése államilag tervezett intézkedésekkel, vagy a piac által kikényszerítve történik. Szerinte ugyanis a tervezett lépések esetén megmarad a befektetők bizalma, míg a másik esetben elvész és nehezen állítható helyre.

Hegedűs Miklós szerint mindkét esetben mérsékeltebb lesz a lakosság jövedelme és fogyasztása, ám tervezett lépések esetén, kisebb mértékű és irányítható lesz a változás terheinek elosztása. Ha viszont a piac kényszeríti ki az egyensúly irányába történő elmozdulást, akkor a háztartások jövedelmének komoly csökkenése alakulhat ki, ráadásul a piacképesebb rétegek megőrizhetik korábbi jövedelmi szintjüket, miközben a többiek jövedelmének értéke jelentősen csökkenhet, ami tovább növelheti a társadalmon belüli feszültséget.

A Bokros-csomag bevezetéséhez hasonló, ám attól mégis jelentősen különböző a mostani gazdasági helyzet - véli Hegedűs Miklós. Szerinte jelenleg ugyanúgy az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának jelentős csökkentésére van szükség, mint 1995-ben. Ugyanakkor, most kevésbé radikális lépések is elegendőek lehetnek, az Európai Unióból származó összegek és privatizációs bevételek is segítik az államháztartás hiányának mérséklését és az infláció is jóval alacsonyabb, mint 1995-ben volt.

Hegedűs Miklós szerint megfelelő mértékű, az egyensúly irányába történő lépésekhez elegendő lesz, ha a következő 3-4 évben a GDP évi 4 százalékos növekedése mellett, a háztartások jövedelme és fogyasztása évi 2 százalékkal bővül, míg a Bokros-csomag egy év alatt 8 százalékkal vetette vissza a lakosság jövedelmét és fogyasztását. Az utóbbi 7-8 évben tapasztalt gazdasági növekedést 2-3 százalékkal túllépő lakossági jövedelem-növekedés azonban, a kutató szerint nem tartható fenn tovább.