Elemzők korábban gyors ütemű kamatemelésre számítottak: általános volt a vélekedés, hogy év végére a Európai Központi Bank (EKB) 3 százalékra emeli a kamatszintet. Ezen nem változtatott az inflációs ütem márciusi, előzetesen már becsült lassulása sem. Azonban az EKB április elején változatlanul hagyta a szintet, és utána Jean-Claude Trichet bankelnök nyíltan kimondta, hogy a piaci kamat-előrejelzések túloztak. Az EKB legutóbb március elején emelte a kamatot: negyed százalékponttal 2,50 százalékra. Az emelést a gazdasági növekedés javulásával, a hitelezés bővülésével és az inflációs nyomással indokolták.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi "Világgazdasági kilátások" című tanulmánya szerint az euróövezet idén várhatóan gyorsuló gazdasági növekedésének forrásai továbbra is bizonytalanok. Az IMF 2,0 százalékos GDP-növekedést jósolt átlagosan az euróövezetnek erre az évre és 1,9 százalékos többletet jövőre. A térség gazdasági növekedése tavaly 1,3 százalékos volt.
Az IMF szerint az euróövezetben az infláció továbbra is meghaladja majd az EKB által felső határként megszabott 2 százalékot: idén átlagosan 2,1 százalékra, jövőre 2,2 százalékra számítanak. Az elemzők szerint problémák inkább a GDP-növekedéssel lehetnek: a belső kereslet ugyanis gyenge és bizonytalan. A kamatemelés árthat a növekvő beruházási kedvnek, amit igazából csak a világgazdasági környezet táplál.
Az IMF aggódik, hogy az euróövezeti kormányok nem tesznek eleget az államháztartási hiányok csökkentése érdekében: az elemzők szerint hosszú távú szerkezeti reformokra van szükség azért, hogy a térség gazdaságát fenntartható növekedési pályára lehessen állítani.
Az egész EU-ban átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak márciusban, és 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly márciusban. Februárban 0,3 százalékos havi és 2,2 százalékos tizenkét havi inflációt mértek az egész EU-ban. A tizenkét havi infláció márciusban Lengyelországban (0,9 százalék) és Finnországban (1,0 százalék) volt a legalacsonyabb, Lettországban (6,6 százalék) és Szlovákiában (4,3 százalék) a legmagasabb. A havi drágulás hét tagállamban gyorsult, ötben válzozatlan maradt, tizenkettőben lassult márciusban. Magyarországról 2,4 százalékos tizenkét havi inflációt közölt a hivatal, a februári 2,3 százalék után.
A tizenkét havi maginfláció (infláció az energia, az élelmiszerek, a dohány és az alkohol nélkül) 1,3 százalékos volt márciusban az euróövezetben, ez azonban gyorsulás a februári, a januári és a decemberi 1,2-1,2 százalékhoz képest.