Kínára nagy nyomás nehezedik, hogy szorítsa vissza a zene, szofverek és egyéb javak másolásának gyakorlatát. Az ázsiai ország virágzó, óriási hamisítvány-piaca feszültségekhez vezetett az Egyesült Államokkal, amely azt állítja, óvatos becslés szerint évente közel 4 milliárd dollár vesztesége van a kieső áruforgalom miatt. Az Egyesült Államok Kínával folytatott kereskedelme 202 milliárd dolláros negatívummal zárta a tavalyi évet.
A kínai hatóságok 76 weboldalt fügesztettek fel, további 137 honlap üzemeltetőjét felszólították, hogy az illegális tartalmakat távolítsák el - számolt be a BBC egy kínai hírügynökségre hivatkozva februárban. A weboldalak tartalmára vonatkozó részletek nem láttak napvilágot. A hatóságok 29 weboldal tulajdonosát összességében mintegy 789 ezer jüanra (98 ezer USA-dollár) büntették, és emellett nyolc bűnügyi eljárást is folytatnak a weboldalak kezelői ellen. A lépés annak az akciónak a része, amelyet 2005 szeptemberében indított a helyi informatikai minisztérium és a Kínai Kommunista Párt propaganda-hivatala, jelentette a kínai Xinhua hírügynökség.
Az Egyesült Államok kész akár kényszeríteni is Kínát arra, hogy kezelje a hamisítás kérdését sokkal határozottabban, és nyissa szélesebbre hazai piacát a külföldi cégek előtt. A kalózkodás elleni szigorúbb fellépést szabta feltételül Kínának Carlos Gutierrez, az Egyesült Államok kereskedelmi titkára is, hogy a két ország között folytatódhassanak a kereskedelmi megbeszélések áprilisban.
Gutierrez azt mondta, "Kínának a szabályok szerint kell játszania, ha valóban elismert és tiszeteletre méltó" globális partner kíván lenni. Washington már régóta vádolja azzal Pekinget, hogy elmulasztotta kierőszakolni az intellektuális tulajdoni jogokat és fenntartotta a protekcionista irányelvet, amely unfair előnyt biztosít a kínai cégeknek. Ennek érdekében az Egyesült Államok munkacsoportot állított fel, hogy biztosítsa, Kína teljesíti a világkereskedelmi követelményeket.
Az intellektuális tulajdoni jogok védelmére a kínai legfelsőbb bíróság külön törvényszékét is felállított, hogy az egész országból mindenünnen irányíthassa az ügyeket, mondta egy kínai bírósági szóvivő március elején. Kína emellett elindított egy weboldalt is, hogy a hamisítási esetek nyilvánosságra kerülhessenek.
Kínát a világ legnagyobb hamisítójaként tartják számon, ahol a márkás termékek széles körét másolják, a luxus-ruházati cikkektől a könyveken át a filmekig. Az elmúlt évben több mint 700 embert ítéltek el Kínában 505 hamisítási bűnügyben, mondta a bírósági szóvivő. Az ilyen ügyek hatalmas, 95 százalékos többségében egyébként kínai vállalatok is kárt szenvednek termékeik hamisítása miatt.
Jiang Zhipei, a legfelsőbb bírósági tagja, aki kimondottan hamisítási bűnesetekkel foglalkozik, azt is szorgalmazza, hogy a külföldi cégek vállaljanak nagyobb részt az esetek bíróságra irányításában. "Ha nem állítjuk őket bíróság elé, elítélni sem tudjuk őket," mondta a bíró. A bíró szerint más intézkedésekre is szükség lenne, például javítani a bírók képzését és több lehetőséget adni nekik arra, hogy egyáltalán halljanak ilyen ügyekről.
2004-ben a kalóz-szoftverek aránya Kínában 90 százalék, míg Nagy-Britanniában 27, a világátlag pedig 35 százalék volt.