Soros György a Financial Times Deutschlandban megjelent írásában fejtette ki nézeteit az orosz olajcégekkel kapcsolatban. A magyar származású amerikai milliárdos szerint a Gazprom Vlagyimir Putyin orosz elnök ideje alatt átláthatatlan vállalatok hálózatát építette ki, amely a résztvevők személyes meggazdagodását és a szomszéd államok politikai zsarolását szolgálja. Soros szerint a Gazprom hatalmas eszköz a nagyhatalmi orientációjú orosz külpolitika szolgálatában.
Az üzletember szerint Európa gázszükségletének fedezése érdekében olyan monopolhelyzetet élvező konszerntől, illetve államtól vált függővé, amely nem habozik tisztességtelen és önkényes módon érvényesíteni hatalmát.
Soros fellépett a Rosznyefty tervezett részleges londoni tőzsdei bevezetése ellen is. Soros úgy véli, hogy a Rosznyefty az állam eszköze, amely Oroszország politikai céljait mindig a részvényesek érdekei elé fogja helyezni.
A milliárdos szerint az orosz energiaágazatot a Szovjetunió széthullása után kaotikus módon privatizálták. Miután Putyin elnök lett, az állam hatalmát használták fel az energiaágazat fölötti ellenőrzés visszaszerzésére. Soros azonban nem lát lehetőséget arra, hogy rövid időn belül változzon a helyzet, ezért az európai országokat egységes energiapolitika kialakítására ösztönzi.
Az Európai Unión belül a közelmúltban felerősödtek az Oroszországtól való függőség miatti aggodalmak. Alekszej Miller, a Gazprom főnöke uniós nagykövetek előtt óvott attól, hogy akadályozzák a Gazprom terjeszkedését az európai kontinensen, különben a Gazprom esetleg más piacok után néz.
Kelet felé terjeszkedne a Gazprom
Putyin szerint az orosz cégeknek a jövőben keleten kell keresniük új piacokat, mert máshol mindenféle ürüggyel korlátozzák őket. Egyes értesülések szerint ugyanis a londoni kormány a vállalategyesülési szabályozás módosítását fontolgatta, hogy megakadályozzák a Gazpromot a legnagyobb brit gázellátó, a Centrica esetleges felvásárlásában. A Financial Times szerdai értesülése szerint azonban Tony Blair miniszterelnök kizárta, hogy törvénymódosítással állják útját a Gazprom törekvésének.
Médiajelentések szerint elakadt a Gazprom és az E.ON alkuja is. Ennek keretében a német konszern kelet-európai üzletrészeket adna át a nyugat-szibériai Juzsno-Russzkoje gázmező kiaknázásában való részvételért. A Gazprom 50 százalék mínusz egy részvényt igényelt az E.ON által a Moltól megvett Földgázellátóban és Földgáztárolóban, de a német partner csak 40 százalékot adna belőlük.
Alekszandr Medvegyev, a Gazprom cégvezetési alelnöke szerint az EU-liberalizáció aggodalmakat ébreszt, mert megkérdőjelezi az orosz olajóriás által európai partnereivel aláírt hosszú távú szerződéseket.