Emelkedett márciusban a lakáshitelek kamata

A lakáshitelek átlagkamatlába nőtt, a fogyasztási hiteleké viszont csökkent márciusban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken nyilvánosságra hozott adataiból.

Kis mértékben csökkentek a pénzintézetek által a háztartásoknak nyújtott forinthitelek kamatai márciusban. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába azonban jelentősen mérséklődött, a lakáshitelek átlagkamata pedig emelkedett.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint márciusban 10 bázisponttal, 9,66 százalékra nőtt lakáscélú hitelek átlagos kamatlába, átlagos hitelköltség mutatója pedig 20 bázisponttal, 12,48 százalékra emelkedett.

Ugyanakkor a fogyasztási hitelek átlagkamatlába 106 bázisponttal, 19,37 százalékra, az átlagos hitelköltség mutatója pedig 118 bázisponttal, 27,22 százalékra csökkent.

A lakossági folyószámla-hitelek átlagkamatlába márciusban 15 bázisponttal, 19,6 százalékra csökkent, az egyéb hitelek átlagkamatlába 3 bázisponttal, 11,59 százalékra mérséklődött az előző hónap során.

Tavaly március óta a fogyasztási hitelek átlagkamata 212 bázisponttal, a lakáshiteleké 115 bázisponttal, az egyéb hiteleké 455 bázisponttal mérséklődött, a folyószámla-hiteleké azonban 33 bázisponttal nőtt.

Az egy évnél rövidebb időre lekötött lakossági betétek átlagkamata márciusban 13 bázisponttal 5,15 százalékról 5,02 százalékra csökkent. Így a betéti és a hitelkamatok közötti különbség a fogyasztási hitelek esetében 93 bázisponttal 15,28 százalékról 14,35 százalékra, a lakáshiteleknél pedig 37 bázisponttal 4,41-ról 4,04 százalékra mérséklődött.

A kamatrés alig módosult az utóbbi egy évben. Tavaly március óta az egy évnél rövidebb időre lekötött lakossági betétek átlagkamata 7,05 százalékról 203 bázisponttal 5,02 százalékra csökkent. Így a kamatrés a fogyasztási hitelek esetében mindössze 9 bázisponttal 14,44-ról 14,35 százalékra mérséklődött, a lakáshitelek esetben pedig 28 bázisponttal 3,76 százalékról 4,04 százalékra nőtt.

Az alig módosuló, magas kamatszint problémája felmerült a Pénzügykutató Rt. közelmúltban rendezett szakmai konferenciáján is. Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. tanácskozáson felhívta figyelmet arra, hogy a betéti és hitelkamatok közötti átlagos különbség 2000 óta folyamatosan 4 százalék körül alakul Magyarországon miközben az Európai Unióban 1,3 százalék az átlagos kamatrés.

Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnöke és vezérigazgató-helyettese ugyanezen a rendezvényen, úgy vélekedett, hogy a különbség még 2010-ben is magasabb lesz, mint a nyugat-európai országok átlaga. Szerinte az egész régióban magas marad a kamatrés a következő időszakban. A szakember úgy véli a kamatrés 2010-ben Magyarországon 4 százalék körül várható, Bulgáriában pedig még akkor sem csökken 6 százalék alá.

A jegybanki adatok szerint a márciusban kötött fogyasztási hitelszerződések értéke 21,1 milliárd forintot tett ki, amely 2,6 milliárd forinttal magasabb az előző havi értéknél. A folyószámlahiteleken kívüli hitelek új szerződésértékein belül a fogyasztási hitelek aránya februárról márciusra 51,4 százalékról 48,9 százalékra csökkent.

Az előző hónapban kötött lakáscélú hitelszerződések értéke 11,9 milliárd forintot tett ki, amely 1,4 milliárd forinttal magasabb az előző havi értéknél. A folyószámlahiteleken kívüli hitelek új szerződésértékein belül a lakáscélú hitelek aránya 29,2 százalékról 27,5 százalékra csökkent.

Az egyéb hitelek esetében az új szerződések értéke márciusban 10,2 milliárd forint volt, amely az összes folyószámlahitelen kívüli hitel 23,6 százalékát tette ki. Az új szerződések értéke 3,2 milliárd forinttal, míg aránya 4,2 százalékponttal növekedett februárról márciusra.

Márciusban a bankközi forintpiacon 1986,9 milliárd forint volt a forgalom, amely 484,6 milliárd forinttal alacsonyabb az előző havi értéknél. Az egynapos bankközi hitelek forgalommal súlyozott átlagkamatlába februárhoz viszonyítva 49 bázisponttal 5,41 százalékra csökkent.

Giczi József