Újabb munkaerőpiacok nyíltak meg az EU-ban

Ausztria és a Németország kivételével valamennyi régi EU tagállam megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott országok előtt. Teljes nyitás Finnországban, Spanyolországban és Portugáliában történt, a többi ország jelentős könnyítéseket vezetett be, amelyek szinte nyitottá teszik munkaerőpiacukat. Hollandiában a nyitás átmenetileg megbukott a parlament ellenállásán. Lehetséges, hogy a németek és az osztrákok 2011-ig bezárkóznak.

Ausztria és Németország kivételével valamennyi régi EU tagállam kinyitotta munkaerőpiacát, vagy jelentős könnyítéseket vezetett be a közép-európai munkavállalók számára. Vladimir Spidla foglalkoztatási biztos és az EP két, magyar készítésű jelentése egyaránt a nyitás mellett érveltek, azonban csak Finnország, Portugália, Spanyol- és Görögország csatlakozott a munkaerő-piacukat teljesen megnyitók klubjához. Hollandiában hasonló döntés várható, azonban a kormány első próbálkozása megbukott a parlament nem várt ellenállásán - írja a Népszabadság.

Öt EU tagállam a részleges nyitást választotta: megemelték a kvótákat, Olaszországban így 170 ezerrel több közép európai munkavállaló számára szabad az út. Dániában egyéni engedélyeztetésre van szükség - gyakorlatilag bárkit beengednek, akinek nem ígérnek a dán bérek alá. A franciák, a belgák és a luxemburgiak egyes ágazatokat nyitottak meg, francia számítások szerint, mintegy 700 ezer álláshelyet tettek szabaddá.

A képet Németország és Ausztria rontja: bár az EU-s tapasztalatok szerint elmaradt az olcsó közép-európai munkaerő inváziója, a németek és az osztrákok továbbra is zárva tartják a kapukat. Berlin már korábban jelezte, hogy a munkaerőstopot szeretné a legvégső határig - 2011-ig - kihúzni, annak ellenére, hogy 2009-től részletes indoklás kell majd minden egyes zárva tartott ágazatról.

Németországban és Aisztriában jelenleg 17-17 ezer magyar munkavállaló dolgozik, kétoladlú megállapodásoknak köszönhetően, vagy gyakornoki programokban. A németek és az osztrákok korábban azzal indokolták zárkózottságukat, hogy ők határosak az újonnan csatlakozottakkal, így a migráns munkaerő elsősorban a két országba irányulna. A németek szerint ki kell várni a gazdasági fellendülést, és először le kell győzni az ismételten 5 millió fölé emelkedett hazai munkanélküliséget, mielőtt a közép-európaiakat is beengedik. Ausztriában, noha a lakosság egyértelműen bezárkózás párti, a vállalkozók egyre nagyobb hányada érvel a nyitás mellett.

Az Európai Unió bővítésekor csak három régi tagállam: Nagy-Britannia, Írország és Svédország nyitotta meg teljesen munkaerőpiacát az újonnan érkezők előtt. A tapasztalatok azt mutatják, mind a három országban fellendülést hoztak az új munkavállalók, akik sokkal többet tettek be például a társadalombiztosítás kasszájába, mint amennyit kivettek onnan.

A munkaerő-piacukat zárva tartó államok összesen hét évet kaptak, hogy felkészüljenek a nyitásra: két-, plusz három, plusz kétéves rendszerben, összesen háromszor kell nyilatkozniuk arról, hogy megnyitják, vagy zárva tartják a határokat a munkavállalók előtt.