Kóka János a keddi kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: várhatóan hat hónapon belül tőzsdére viszik az ÁAK 20-40 százalék közötti, kisebbségi részvénycsomagját, amitől mintegy 30 milliárd forintos tőkebevonást remél.
A miniszter a forrásbevonásról elmondta: az első fázisban, várhatóan május közepén vagy június elején, az ÁAK és az állam közötti szolgáltatási szerződés aláírása után, 1,5 milliárd eurót vonnak be az autópályák építésébe, amiből 1,18 milliárd eurót a luxemburgi, a frankfurti vagy a londoni tőzsén kibocsátott, 30 éves lejáratú, euró alapú kötvényből, míg 320 millió eurót az Európai Beruházási Banktól felvett hitelből biztosít az ÁAK.
A második fázisban, várhatóan még ez év végén, további, mintegy 400 millió eurós kötvényt bocsátanak ki, vagy hitelt vesznek fel.
Kóka János a kötvénykibocsátás kamatáról nem szólt, ám reményét fejezte ki, hogy a lejegyzők körében jelentős verseny alakul ki, mivel szerinte az infrastruktúra-kötvény biztonságos megtérülést garantál.
Suppan Gergyely, a Takarékbank elemzője a miniszter bejelentésére kedden úgy reagált: az ÁAK Zrt. tőzsdére vitele jónéhány bizonytalanságot rejt magában, hiszen bevételeinek nagyobb része az állam által fizetett, rendelkezési díjból származik. Hozzátette: mivel a rendelkezésre állás díját a mindenkori kormány fizeti, számolni kell politikai kockázattal is.
Az elemző figyelmeztetett: a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottak szerint az AÁK 75 éves autópálya-beruházói és üzemeltetési szerződést köt az állammal, ami a költségvetés számára évtizedeken átnyúló költségvetési determinációt jelent.
Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a részletek ismerete nélkül nehéz megjósolni, hogy egy ilyen autópályarészvény vonzó lesz-e a befektetők számára. Különösen annak figyelembe vételével, hogy mind a bevételekről, mind a kiadásokról az állam, pontosabban a kormány dönt - magyarázta. Egy ilyen tőzsdei társaság bevezetése hónapokat vesz igénybe, hiszen a társaságot auditálni kell, majd megszervezni a részvénykibocsátást, illetve a road-show-t.
Arra a kérdésre, hogy szükség van-e három évre visszamenőleg felmutatott nyereséges gazdálkodásra egy ilyen tőzsdei társaság bevezetésekor, az elemzők nem tudtak egyértelmű választ adni.