Gyors kamatemelést várnak az EKB-tól

Az Európai Központi Bank (EKB) sohasem zárta ki, hogy gyorsabban szigorítana tovább, mint háromhavonta negyed százalékponttal, idézték hírügynökségek hétfőn az EKB kormányzótanácsának egyik tagját, Yves Merschet.

Arra a kérdésre, hogy kizárható-e a további szigorítás akár fél százalékponttal és esetleg már augusztusban, Mersch így felelt: Sohasem mondtuk, hogy ezt ne lehetne megtenni. Már a múltban is előfordult. Világos, hogy ezek olyan intézkedések, amelyeket meg lehet tenni.

Hozzátette, hogy a reálkamatok továbbra is "rendkívül alacsonyak", a gazdasági növekedés a potenciális közelében van az euróövezetben, és az inflációs várakozások növekednek.

Az EKB decemberben kezdett, mostani szigorítási ciklusának tapasztalata szerint az elemzők eddig azt várták, hogy a legközelebbi emelés csak szeptemberben esedékes, ráadásul annak bizonyosságát is megkérdőjelezték a májusról megjelent német és euróövezeti inflációs adatok és a ZEW üzleti hangulatmutatója, amelyek a maginfláció enyhülésére és a gazdaságnövekedési kilátások rosszabbodására vallottak.

A németországi infláció hétfőn megjelent, júniusi előzetes adatai viszont azt jelezték, hogy az euróövezet legnagyobb gazdaságában a fogyasztói árak emelkedésének üteme szilárdan tartja magát az EKB küszöbértéke - legföljebb 2 százalék - fölött, tizenkét hónapra számolva. Az EU-szabvány szerint számolva Németországban júniusban 2,1 százalékos a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció, annyi, mint májusban, jelentették a szövetségi statisztikai hivatalban hétfőn előzetes becslésként.

Egyelőre ellentmondásos az euróövezet helyzete. Noha májusban 2,5 százalékra emelkedett a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció az euróövezetben az áprilisi 2,4 százalékról és a márciusi 2,2 százalékról, az áprilisi emelkedés után lassulásnak indult az infláció az energiaárak nélkül számolva: tizenkét hónapra 1,5 százalékosra csökkent az áprilisi 1,6 százalékról. A maginfláció - infláció az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohány ára nélkül - egyenest 1,3 százalékra esett májusban az áprilisi 1,5 százalékról, ugyancsak tizenkét hónapra számolva.

Ellenben az áprilisi és a májusi eurövezeti beszerzőmenedzser-mutatók még arra vallottak, hogy a drága nyersanyagok és a felértékelődött euró ellenére a gazdasági növekedés nem lassul, ráadásul nagyobb hitelkiáramlásból táplálkozik, növelve az inflációs kockázatot.

Az euróövezeti országok hazai összterméke az első negyedévben átlagosan 0,6 százalékkal nőtt az előző negyedévihez képest, és 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A tavalyi utolsó negyedévben 0,3 százalékos volt a növekedés negyedéven belül, illetve 1,7 százalékos a többlet az egy évvel azelőttihez képest.

Az euróövezetben az évi átlagos gazdasági növekedés 1,3 százalékra lassult tavaly a 2004-es 2,0 százalékról. 2003-ban 0,5 százalékos, 2002-ben 0,85 százalékos, 2001-ben 1,59 százalékos, 2000-ben 3,48 százalékos, 1999-ben - a megalakulás évében - 2,81 százalékos volt a növekedés.

Az Európai Bizottság a tavaszi előrejelzésében 2,1 százalékos GDP-növekedést valószínűsített az euróövezetnek idénre, és 1,8 százalékosat jövőre. Az előző, őszi előrejelzés 1,9 százalékra, illetve 2,1 százalékra szólt.

Az Európai Bizottság az idei második negyedévre 0,5-0,9 százalékos többletet jósol az előző negyedhez képest, és ugyanezt várja a harmadik negyedévben is.

A növekedés valóban a vélt potenciális ütem közelébe gyorsult, de csak azért, mert az EKB a maga részéről közelebb vonta a célszalagot.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke februárban azt mondta, hogy az euróövezeti gazdaságok növekedési potenciálja "minden bizonnyal kisebb", mint korábban sokáig vélték.

Az EKB elnöke egy londoni előadásában úgy vélekedett, hogy az euróövezet inflációmentesen fenntartható gazdasági növekedési lehetősége közelebb van évi 2 százalékhoz, mint a korábban becsült, legföljebb évi 2,5 százalékhoz, és ilyenformán a mostani tényleges gazdasági növekedés máris "közel jár" a hosszú távú potenciálhoz.

Piaci elemzők a potenciál leszállításából azonnal megerősítve látták korábbi meggyőződésüket, hogy az EKB folytatni akarja a kamatemelést.

Az Európai Központi Bank (EKB) június 8-án negyed százalékponttal 2,75 százalékra emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Előzőleg számos elemző hajlott akár fél százalékpontos emelésre is, a vártnál jobban erősödni vélt inflációs kockázat miatt.

Az EKB előzőleg legutóbb március elején szigorított, szintén negyed százalékponttal 2,50 százalékra. Előtte az utolsó emelés, ugyancsak negyed ponttal, decemberben volt. Az emeléseket a gazdasági növekedés javulásával, a hitelezés bővülésével és az inflációs nyomással indokolták. Decemberig a kamat, a 2003. júniusi utolsó csökkentés óta, változatlan volt, rekord alacsony 2,00 százalékon.