Drágább és jó minőségű gabona várható

A repce és az árpa után a búza betakarítása is elkezdődött, a várható mennyiség megfelel a 4 -4,5 millió tonnás várakozásoknak. A jó minőségnek köszönhetően a 101 eurós tonnánkénti intervenciós árnál magasabb szabadpiaci árakra is számíthatnak a termelők. Ennek köszönhetően idén talán kevesebb lesz az intervenciós raktárakba vándorló gabona, ami az ágazat likviditásának és az államkasszának egyaránt jót tenne.

Az idei évben komoly gondot okozott a belvíz. Az elöntött mezőgazdasági területek nagysága a folyamatos esők miatt máig 100 ezer hektár. Az össztermés szempontjából ez nem jelentős veszteség, de az érintett termelőket lehetetlen helyzetbe hozza. A pontos károkat a betakarítás befejeztével lehet felmérni. Ezt követően az elemi kárt szenvedett gazdákat a vis maior keret terhére fogják kártalanítani - a mezőgazdasági miniszter ígérete szerint.

Az elemi károkat kivéve az uniós intervenció biztonságot ad a termelőknek a piaci zavarok kiküszöbölésére. A megfelelő minőségű eladatlan terményt 101 euróért ajánlhatják fel, így a felesleg nem terheli a piacot.

A rendszer ugyanakkor zavarokat teremt más ágazatokban és az állami költségvetésben is. A piacon nincs olcsó termény, csak az intervenciós ár közelében lehet gabonához jutni. A szabadpiacról hamar elfogy az étkezési búza, és a heti 5000 tonnás felszabadított mennyiség csak szűkösen elégíti ki a malomipar igényeit. A hiány miatt a fizikai piacokon már 25 ezer forint fölött van a búza tonnánkénti ára.

A napokban várható 15-20 százalékos kenyéráremelést nem csak a liszt drágulása okozza, a megnövekedett energia -és logisztikai költségek, valamint a magasabb adóterhek egyaránt hozzájárulnak a sütőipari szereplők árváltoztatásához.

Az intervenció magyarországi bevezetése óta eddig 1 millió tonna gabonát értékesítettek a 7-8 millió tonnás keretből, ebben az ütemben a szakértők szerint egy évtized kell a raktárak kiűrítéséhez. A rendszer hátulütője, hogy a készletet ugyan Brüsszel fennhatósága alá tartozik, és az értékesítésre is ott írják ki a pályázatokat, a terményt viszont a Magyar Állam fizeti ki a gazdáknak. A becslések szerint 300 milliárd forintnyi készlet ára csak a versenytárgyalásos értékesítés után folyik újra be a tagállami kasszába az uniótól.

Az intervenció a takarmánynövények, a kukorica és a takarmánybúza esetén okozza a legnagyobb gondokat, mert az állattartás alacsony nyereségessége mellett nehezen tudja kitermelni a drága takarmány beszerzési költségeit. Az Unió intervenciós raktáraiban elhelyezett kukorica 86 százaléka - kétmillió tonna - Magyarországi felajánlásokból érkezett, ami nem nagy tétel, de a sertés és baromfitartókat súlyosan érinti, mert a szabadpiacon nem található meg a két ágazat bázisnövénye, így csak nehezen és magasabb áron jutnak hozzá a terményhez.

A gabona az aratás idején a legolcsóbb, ami nem csak az alacsonyabb tárolási költségeknek tudható be. A megfelelő tőkével és tárolókapacitással rendelkező kereskedők úgynevezett diszkont árat tudnak kialakítani, azonnali fizetés mellett alacsonyabb áron jutnak gabonához. Ilyenkor lehet a szabadpiacon, tehát direktben a termelőktől nagy mennyiségben vásárolni. Mivel az intervenciós felvásárlás csak november elsejétől kezdődik, és a kifizetések március elejéig csúszhatnak, a gazdák mérlegelik a bevizsgálási díjak, a tárolás, valamint a kamatok költségeit, és sokan úgy döntenek, hogy ilyenkor érdemes akár 24 ezer forintért azonnal eladni a terményt.

A likviditási gondokkal küzdő ágazatnak azonban érdemes kitartani, mert az energiahordozók folyamatosan emelkedő ára miatt a gabonának fontos szerep jut majd a bioenergia termelésben, az EU 2007-től komoly fejlesztési pénzeket szán a bioetanol előállítására.