Elnöki segítséget kérnek a bankok

A Magyar Bankszövetség - a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel összefogva - a köztársasági elnökhöz fordult a szektort érintő adótörvényekkel kapcsolatban - közölte a bankszövetség az MTI-vel.

A három szervezet azt kérte a köztársasági elnöktől, indítványozza az Alkotmánybíróságnak előzetes alkotmányossági vizsgálat lefolytatását az államháztartás egyensúlyát javító különadóval, a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvény egyes rendelkezéseivel, továbbá az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénynek a kamat- és árfolyamnyereség-adó korábbi hatálybaléptetésére vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban.

Az érdekvédelmi szervezetek szerint a hitelintézeteknél bevezetendő, a kamattámogatás után fizetendő járadék (mértéke az állami kamattámogatással érintett kamatbevétel 5 százaléka) sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az arányos közteherviselés elvét, s nem utolsósorban ütközik az Európai Unió rendelkezéseivel. Álláspontjuk szerint a kizárólag a hitelintézetekre vonatkozó járadékfizetési kötelezettség következtében a gazdasági élet szereplőit terhelő adóteher kirívóan eltérő lesz, s ezzel a gazdasági verseny szabadsága is sérül.

Sérelmezik azt is, hogy a különadó (a 4 százalékos úgynevezett szolidaritási adó) 2006. szeptember 1-jén hatályba lép, ugyanakkor ez év végéig a bankoknak még a két évvel ezelőtt bevezetett különadó terhét (2005-ben és 2006-ban választhatóan a kamatkülönbözet 6 százaléka vagy 8 százalék többlet nyereségadó) is viselniük kell. Így háromszoros adóteher sújtja a bankokat, ami az érintettek szerint az arányos közteherviselés elvével is ellentétes.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény a személyi jövedelemadó törvénynek a kamat- és árfolyamnyereség-adóra vonatkozó rendelkezését a korábbi törvényi rendelkezéssel ellentétben nem 2007. január 1-jén lépteti hatályba, hanem már 2006. szeptember 1-jén. A bankok szerint a korábbi hatálybaléptetés megoldhatatlan nehézséget jelent az informatikai rendszerek fejlesztésének időigénye miatt. Úgy tartják, a hatálybaléptetés időpontjának nem kellő megválasztása, az, hogy a hatálybaléptetés a zökkenőmentes végrehajtás tárgyi feltételeinek kialakítására nem nyújt lehetőséget, alkotmányos elveket is sért.

A járadékfizetési kötelezettség bevezetése, a kamat- és árfolyamnyereség-adó hatálybaléptetésének szeptember 1-re történő előrehozatala, továbbá a különadó és a szolidaritási adó együttes alkalmazása a három szervezet szerint súlyos és aránytalan sérelmet okozhat a hitelintézetek számára és közvetve a hitelintézetek ügyfelei, a befektetők és egyéb piaci szereplők számára is.