Könnyűné Mondok Edit, a Fővárosi Cégbíróság vezetője szerint 192 ezer élő társaság szerepel a nyilvántartásukban, és eddig mindössze 110 ezer mérleget regisztráltak. A fennmaradó, több mint 80 ezer vállalkozás között sok evás van, amelynek nem kell mérleget beadnia. Függetlenül a cégek számától és az evásoktól, évek óta ötvenezer körül mozog a számviteli törvényt megsértő társaságok száma. Többnyire a kisebb cégek a mulasztók, de nagy és jó nevű vállalkozások is akadnak.
A cégbíróságok - amelyeknek a cégszolgálat automatikusan megküldi a mulasztók adatait - már az első eredménytelen felhívás után a vállalkozás megszűntté nyilvánításával is élhetnek. A bírság tízmillió forintig terjedhet, és vezető tisztségviselővel szemben is kiszabható. A Pest Megyei Cégbíróság vezetőjének, Szira Évának tapasztalata szerint a bírságok nagy része behajthatatlan. A tisztségviselők nem lelhetők fel, a társaság nem működik, valójában nincs is, fantomizálódott. A jogsértőknek ilyenkor még jót is tesz a megszüntetés. Költségek, külön procedúra nélkül megszabadulnak a megunt, rendszerint kiüresített cégtől.
Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy a cégbíróságoknak sem anyagi fedezetük, sem kapacitásuk nincs, hogy több tízezer cég ellen eljárást indítsanak. Ez különösen ma problematikus, amikor az új - a korábbinál szorosabb határidőket előíró - cégjogi szabályok bevezetése hárul rájuk. Ha pedig a bíróság nem tud érvényt szerezni a törvénynek, az tovább lazíthatja a számviteli fegyelmet.
Bencze Izabella, az igazságügyi és rendészeti tárca céginformációs főosztályának vezetője szerint nem elég hatékony a szankciórendszer. Azonban nem csak a törvény, maga az üzleti élet is szankcionálhat. Az a társaság, amelyik elmulasztja a mérlegbeadást, nem lesz megbízható partner azoknak a szemében, akik komolyan veszik az üzleti kapcsolatokat és fontosnak tartják a cégnyilvántartás hitelességét.