Júliusra 7,88 milliárd többletet vár a PM

A Pénzügyminisztérium (PM) júliusra 7,88 milliárd forint államháztartási (áht) többletet vár, az első háromnegyed évre pedig 1583 milliárd forint összegű hiányt - mondta el Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára keddi tájékoztatóján. A kormány idén 350 milliárd forintot remél a kiigazítástól, amely fele részben a bevételnövelő, fele részben pedig a kiadáscsökkentő intézkedésekből származik majd.

Nem változtat korább 4-4,5 százalékos idei GDP-növekedési előirányzatán a Pénzügyminisztérium, miközben a korábbi 2 százalékos átlagos infláció helyett 3,5 százalékos inflációt vár 2006 egészére.

Júniusban a korábban nyilvánosságra hozottaknak megfelelően az áht pénzforgalmi - önkormányzatok nélküli - deficitje 303,9 milliárd forint volt, az első féléves deficit pedig 1284,9 milliárd forintot tett ki, ami a módosított éves előirányzat 72,7 százaléka, a GDP 5,6 százaléka.

Júniusban az államháztartás hiánya 30 milliárd forinttal kevesebb volt a prognózisnál. Mindez annak tudható be, hogy kedvezőbben alakultak a költségvetési tételek a hatodik hónapban: több volt a társaságiadó- és áfabevétel, valamint a jövedéki adóbevétel. Emellett a járulékbevételekből is a tervezettnél több folyt be. A kiadások is alacsonyabbak voltak néhány területen.

A PM júliusra 7,8 milliárd forintos többlettel számol. Ez elsősorban a kamatkiadások alacsony volta, ugyanakkor a növekvő adóbevételek (az áfa és egyéb befizetések negyedéves bevallása) miatt lehet magasabb.

Az idei évre várható pénzforgalmi hiány a tárca prognózisa szerint 1767 milliárd forint, a GDP 7,6 százaléka. A kormány azzal számol, hogy a hiány az idén, GDP-arányosan, a nyugdíjreformmal korrigálva 8,0 százalék lesz. Katona Tamás szerint a prognózison nem kell változtatni, az év végéig tartható a hiánycél.

A kormány egyensúlyteremtő intézkedései a PM számításai szerint idén 350 milliárd forintos megtakarítást eredményeznek. Katona Tamás államtitkár elmondta: ennek az összegnek a felét a bevételnövelő, míg másik felét a kiadáscsökkentő intézkedések jelentik. Katona szerint azért tűnnek nagyobbnak a bevételnövelő intézkedések, mert az a parlamenten keresztülment, míg a kiadáscsökkentéseket a legtöbb esetben kormányzati vagy minisztériumi hatáskörbe intézték el.

500 milliárdos hiány be nem tervezett tételekből

Az azonnali egyensúlyteremtésre azért van szükség, mert ha a kormány nem avatkozna be, jelentős egyszeri, terv fölötti tételek miatt az eredményszemléletű hiány 1000 milliárd forinttal növekedhetne. A pénzforgalomban, számos tétel miatt, amely nem igényel azonnali kifizetést, a hiány kisebb.

A költségvetésbe be nem tervezett bevételek között szerepel, hogy az Ecostat márciusi döntése nyomán el kell számolni a Gripen vadászgépeket (70 milliárd), valamint az 50 százaléknál nagyobb készültségi fokú épülő autópályákat (130 milliárd). Magyarország ugyanakkor elengedte Irak adósságát, ez újabb 40 milliárd forint be nem tervezett deficit.

Az árvízi védekezés és újjáépítés költségei további 40 milliárd forintot adnak a be nem tervezett összegekhez. Az önkormányzati választások miatt a helyi büdzséket is túlfeszítették - itt 120 milliárd forint hiány keletkezett. Ezenkívül van még egy olyan 100 milliárd forintos hiánytétel, amelyet a kormány üzleti érdekek meglétére hivatkozva nem hoz nyilvánosságra.

Ahol a beavatkozás segíthet

Az utóbbi idők kedvezőtlen hozamhatásai megemelték a kamatkiadásokat - ez szintén a deficit növekedéséhez vezethet.

Ugyanakkor a tervezetthez képest idén 80 milliárd forinttal magasabbak a nyugdíjköltségek - az elmúlt év végén meghozott 1 százalékos döntés hatására. Ugyanakkor a tervezettnél jóval magasabb a gyógyszerár-támogatás: beavatkozás nélkül az eredeti 298 milliárdos tervhez képest ez 90 milliárdos hiánynövekedést jelentene. Beavatkozás nélkül közel ekkora - 80 milliárdos - hiány alakulna ki a gyógyító megelőző kiadások terén.

Korrekció nélkül 80 milliárdos hiány keletkezne a gázár-kompenzációból. Jelentkeznek a többletek a lakástámogatásoknál is (25 milliárd forint).

Bár többletkiadás a költségvetésnek, de kedvező folyamatot jelez, hogy 30 milliárd forinttal több pénzt kell kifizetni az EU társfinanszírozásos projektjeiben - e szerint ugyanis felgyorsultak az EU támogatta programok. Ugyancsak kedvező a beruházás ösztönzési célelőirányzat 25 milliárdos túlteljesülése.

A vártnál 20 milliárd forinttal többet kell fizetni a szociális és a humán oktatási normatívák növekedése miatt: ez egy alkotmánybírósági döntés következménye, amely bizonyos intézmények befogadását feltétel nélkül kötelezővé tette az államnak.

A BKV üzemeltetése és a négyes metró építése 40 milliárddal növeli a deficitet.