Kényszereljárás segíti az adós cégeket

Eredményes reorganizációs módszer lehet a felszámolási eljárás során megköthető kényszeregyezség. Eddig a cégtulajdonosoknak sem volt érdeke az egyezség a hitelezőkkel, de ebben változást hozhat a vezetői felelősségi szabályok július elsejei változása - írja a Napi Gazdaság.

A felszámolási eljárás során az adós cég és a hitelezők között létrejött kényszeregyezség segítheti a reorganizációt, a fizetésképtelenség megszűnhet, így a gazdálkodó szervezet kikerülhet a felszámolás alól. Az egyezségkötés még nem igazán elterjedt megoldás a gyakorlatban - közölte Ádám Beáta, az Agro-Alba Zrt. vezérigazgatója.

A fizetés átütemezéséről egyezség jöhet létre az adós és a hitelezők között csődeljárás során is, a csődegyezségnek viszont vannak hátrányai. Ebben az esetben ugyanis a válsághelyzet megoldására legfeljebb 150 nap áll rendelkezésre. A felszámolási eljárás során viszont a hitelezői igények bejelentésére adott 40 nap letelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - a rendelkezésre álló két év alatt -, bármikor helye van az egyezségnek.

Az egyezségi tárgyalást az adós kezdeményezheti a bíróságon, amelyre az egyezségi javaslaton kívül egy reorganizációs programot is be kell nyújtani. Az egyezség során a felek megállapodhatnak a tartozások kiegyenlítésének sorrendjében, a teljesítési határidők módosításában, a kielégítés módjában és arányában, valamint mindabban, amit a fizetőképesség helyreállítása és a bevételek növelése érdekében szükségesnek tartanak.

Egyezség akkor jöhet létre, ha ehhez a hitelezők legalább fele hozzájárul, feltéve, hogy követelésük az összes követelés kétharmadát kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya - bizonyos kivételekkel - valamennyi hitelezőre kiterjed - tehát ez egy kényszeregyezség. Az egyezséggel a fizetésképtelenség okai is megszűnhetnek: vagy úgy, hogy a követelés szűnik meg, vagy a teljesítési határidőt módosítják. Így a bíróság megszüntetheti a felszámolási eljárást, a cég teljes jogú gazdálkodó szervezetként folytathatja tovább tevékenységét.

Eddig nem érte meg a cégtulajdonosoknak egyezséget kötni, hiszen ebben az esetben a hitelezőket valamilyen mértékig ki kellene elégíteni a vagyonból, míg egy egyszerű felszámolásnál, vagyon nélkül is befejezhető az eljárás és ez sem a tulajdonosokra, sem a vezetőkre nézve semmilyen hátránnyal nem jár. A helyzet azonban változott 2006. július 1-jével, hiszen a vezetői felelősségi szabályok változása miatt az a cégvezető, aki a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát követően, nem a hitelezői érdekek alapján jár el, saját vagyonával felelhet a tartozásokért, ha a hitelezők vagy a felszámoló beperlik. Tehát ésszerűbb megegyezni, és valamilyen szinten minden hitelező igényét teljesíteni - véli Ádám Beáta.