A brit központi bank, a Bank of England a csütörtöki kamatdöntésével negyed százalékponttal 4,75 százalékra emelte az irányadó kamatát. Az eredmény kissé meglepte a piacot: az elemzők többsége még változatlanságra számított, bár egy növekvő kisebbség nem zárt ki éppen negyed pontos emelést, a növekvő infláció és a gyorsuló gazdasági növekedés miatt.
A brit központi bank legutóbbi változtatása csökkentés volt, tavaly augusztusban 4,50 százalékra az addigi 4,75 százalékról. Nagy-Britannia gazdaságának növekedése a második negyedévben 0,8 százalékra gyorsult az első negyedévi 0,7 százalékról, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 2,6 százalékos volt a többlet az első negyedévi 2,3 százalék után. A tavalyi utolsó negyedben a negyedéven belüli növekedés 0,6 százalékos, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,8 százalékos volt.
A bank türelme főleg azért fogyott el, mert júniusban az EU-szabvány szerint tizenkét hónapra számolt infláció 2,5 százalékra ugrott a májusi 2,2 százalékról. Decemberben 1,9 százalékos volt a tizenkét havi infláció, majd tavasszal rövid időre kissé lassult. A Bank of England folyamatos riadóküszöbe 2 százalékos tizenkét havi infláció.
A brit lassulásban annak is volt szerepe, hogy a világ mértékadó központi bankjai közül szokás szerint elsőnek a Bank of England türelme fogyott el a 2001-től 2003-ig tartott kamatcsökkentési szakasz után: a gazdaság túlhevülésétől tartva, 2003. novembertől ötször emelte irányadó kamatát, legutóbb 2004. augusztusban, 4,75 százalékra, és azóta tavaly augusztusban enyhített először, 4,50 százalékra, ez azóta változatlan. Az emelések mindenesete elhúzták a gazdaság javulását, és tavaly még szaporodtak a gyengülés jelei.