Magyarország 2005 januárjában élt azzal az uniós jogszabály biztosította lehetőséggel, amelynek alapján tudományos indokokra hivatkozva be lehet tiltani az EU-ban már termesztésre engedélyezett GM-kukoricafajtákat.
Az Európai Bizottság azonban évek óta folyamatosan oldja fel ezeket a tagállamokban hozott országos GM-tilalmakat, az úgynevezett védzáradékokat. A magyar tilalom feloldására a szeptember 18-i ülés újabb lehetőséget adott, de a magyar védzáradék egyelőre maradt.
A Greenpeace környezetvédelmi szervezet szeptember 14-én demonstrációt tartott a Hősök terén annak érdekében, hogy felhívja a magyar kormány figyelmét az ország génmódosított kukoricatermesztésre vonatkozó tilalmának fenntartására, mert nem állnak rendelkezésre környezettudományi kutatások a Pannon-ökorégióban.
A magyar védzáradék, azaz felhasználási és forgalmazási tilalom esetleges eltörlése esetére már Brüsszelben van az úgynevezett koegzisztenciarendelet, amely a GM-növények és a hagyományos kultúrák együttes termesztését szabályozza Magyarországon. Ebben nincs kimondva ugyan a tilalom, de a földművelésügyi tárca szakemberei szerint abban olyan szigorú szabályok lettek megfogalmazva, amelyek lehetetlenné teszik a gyakorlati termesztést.
Az európai uniós élelmiszerbiztonság-ellenőrző hatóság (EFSA) még tavasszal kezdett egyeztetést az EU-tagállamokkal a génmódosított termékekkel kapcsolatos kérdésekben. A lépésre azért került sor, mert több tagország részéről kifogásolták, hogy az EFSA állásfoglalásainak megalkotásakor nem veszi figyelembe a nemzeti szakértők véleményét. Az Európai Bizottság a tagországok kérésének eleget téve úgy határozott, hogy az EFSA-nak jobban együtt kell működnie a nemzeti tudományos szervekkel, elkerülendő a szakmai nézetkülönbségeket. Magyarország szintén jelezte: egyetért a hatóság tevékenységnek felülvizsgálatával ezen a területen. Egyébként az EU környezetvédelmi minisztereinek ülésén is kritizálták az EFSA munkáját, mert sok esetben a tagállamok saját tudományos intézeteinek felvetéseit nem vette figyelembe.
Balázs Ervin akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének munkatársa kifejtette, hogy a génmódosított növények ügye egyelőre nem érinti igazán Magyarország mezőgazdaságát. Szerinte a veszély hosszú távon az lehet, hogy ha a magyarországi biotechnológiai kutatások nem folytatódnak a génmódosított növények térnyerésével párhuzamosan, a magyar fajták eltűnnek a piacról.
Radics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese korábban azt mondta egy a genetikailag módosított növényekről tartott beszélgetésen, hogy az ilyen növények termesztése nem összeegyeztethető a fenntartható fejlődéssel, Magyarországon inkább a génmódosítás-mentes növénytermesztést kellene erősíteni. A GM piacvesztést jelenthet - tette hozzá.