Az óriási hiányon bukik Orbán adójavaslata

Eltér a gazdasági szakemberek véleménye arról, lehet-e adócsökkentéssel lefaragni a költségvetés hiányából. Abban viszont egyetértenek a megkérdezettek, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem lenne szabad olyan adócsökkentéssel próbálkozni, amelyet Orbán Viktor javasol. Adócsökkentéssel csak hosszabb távon lehet hiányt csökkenteni, a mostani helyzetben azonban azonnali lépésekre volt szükség.

Általában mérsékelhető adócsökkentéssel a költségvetés hiánya, ám ekkora deficit mellett nincs helye ilyen lépésnek - mondta az [origo]-nak Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, egykori ipari miniszter.

Szerinte valamennyi sikeres ország az adók csökkentésével érte el, hogy gazdasági fejlődése felgyorsuljon, ami hosszú távon az adóbevételek növekedését eredményezte. Egy esetleges adócsökkentés kedvező hatása azonban szerencsés esetben is csak másfél év után kezdi javítani a költségvetés egyenlegét.

Bod Péter Ákos ezért úgy véli, hogy egy-két évvel ezelőtt még érdemes lett volna a kormánynak adócsökkentéssel élénkítenie a gazdaságot, ma azonban már nincs erre idő, a hiányt ennél sokkal gyorsabban kell csökkenteni. Szerinte arra viszont még most is lehetőség van, hogy a kormány az elvonások szintjének megtartása mellett átalakítsa azok szerkezetét. A közgazdászprofesszor szerint ugyanis akár más elvonások emelése árán is csökkenteni kellene a munkát és a profitot terhelő adókat.

Adócsökkentéssel sem általában, sem a jelenlegi helyzetben nem lehet a költségvetés hiányát csökkenteni, járulékcsökkentésen azonban érdemes lenne gondolkodni - véli Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter. Tudomása szerint hosszú távon még soha nem igazolódott be, hogy az adók csökkentése gyorsította volna a gazdaság fejlődését.

A járulékcsökkentés azonban javíthat a foglalkoztatottságon, fejlesztésre ösztönözheti a vállalkozásokat - véli a volt pénzügyminiszter. Ezért szerinte még a jelenlegi helyzetben is érdemes lenne legalább jelzésértékű mértékben csökkenteni a járulékokat.

Egy adócsökkentés akkor gyakorolhat kedvező hatást a gazdaságra, ha közben bővül a kereslet az ország termékei iránt, Magyarországon azonban jelenleg nem teljesül ez a feltétel - állítja Simai Mihály akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének. Kutatója.

A közgazdászprofesszor szerint megfelelő kereslet és jó vállalkozási lehetőségek hiányában a magyar gazdaságban maradó többletjövedelem a gazdaság élénkítése helyett az óriási költségvetési hiány miatt magas kamatozású államkötvényekbe áramlana.

A közgazdászprofesszor az [origo]-nak elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a 90-es évek közepén és az utóbbi években is éltek az adócsökkentés a lehetőségével. A belső kereslet bővülése mindkét esetben lehetővé tette volna ugyan a gazdaság ilyen módon történő élénkítését, a hatás mégis inkább kedvezőtlen lett.

A 90-es években ugyanis az adócsökkentésből származó többletjövedelmek 80 százaléka a reálgazdáság fejlesztése helyett értékpapír-piaci befektetésekbe áramlott. Az utóbbi évek adócsökkentéséből származó többletjövedelmek pedig jórészt a hadiiparba áramlottak, és közben óriásira duzzadt az ország költségvetési hiánya.