Az óriási hiányon bukik Orbán adójavaslata

Eltér a gazdasági szakemberek véleménye arról, lehet-e adócsökkentéssel lefaragni a költségvetés hiányából. Abban viszont egyetértenek a megkérdezettek, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem lenne szabad olyan adócsökkentéssel próbálkozni, amelyet Orbán Viktor javasol. Adócsökkentéssel csak hosszabb távon lehet hiányt csökkenteni, a mostani helyzetben azonban azonnali lépésekre volt szükség.

Illúzió, hogy a jelenleginél fájdalommentesebb egyensúlyjavító programot lehet készíteni - állítja Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Szerinte a gazdasági fejlődés érdekében előnyösebb lenne a Gyurcsány-csomagnak több kiadáscsökkentő és kevesebb bevételnövelő intézkedést tartalmaznia. Ám a közgazdaságilag indokolható gyors kiadáscsökkentés - például a 13. havi nyugdíj megszüntetése - a mostani adóemeléseknél is nagyobb felháborodást okozna.

A kutató szerint adócsökkentéssel csak akkor lehetne a költségvetés hiányát mérsékelni, ha az intézkedések következtében annyira megerősödne az adófizetési hajlandóság vagy a gazdasági élénkülés következtében annyira emelkednének az adóköteles jövedelmek, hogy az így befolyó többletadó nem csak ellentételezné, de meg is haladná az alacsonyabb kulcs okozta kiesést. Ez azonban szerinte az álmok világába tartozik.

Karsai Gábor elismeri, hogy az adók és a járulékok csökkentése növeli a vállalkozások versenyképességét és a vállalkozók érdekeltségét. A költségvetés ilyen nagy hiánya mellett azonban úgy véli, hogy csak az egyensúly megteremtését követően és akkor is csak a bevételkiesést ellensúlyozó kiadáscsökkentés után szabad mérsékelni az adókulcsokat.

A GKI vezérigazgató-helyettese hosszú távon szerencsésnek tartaná az állami elvonások szerkezetének olyan jellegű átalakítását, amelyek révén a munka és a profittermelés kisebb arányban járulna hozzá a közteherviseléshez. Így a most bevezetett szolidaritási adókat - a költségvetés helyzetének javulása után - célszerű minél hamarabb megszüntetni.

Karsai Gábor azonban az adó- és járulékbevételek törvénybe iktatott mértékét szükségesnek, a már megalkotott jogszabályok megváltoztatására irányuló javaslatokat pedig a bizonytalanság fokozására alkalmasnak, ezért veszélyesnek tartja.

Van rá példa, hogy az adócsökkentés javítja a költségvetés egyensúlyát, ám a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében egy ilyen intézkedés miatti bevételkiesés jóval nagyobb lenne az intézkedés kedvező hatásai miatt várható bevételnövekedésnél - mondta az [origo]-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Az adócsökkentés ugyanis növeli a fogyasztást, a gazdaság fejlődésének tempóját és a foglalkoztatottságot. Mivel az adókat a fogyasztás és a jövedelmek alapján vetik ki, ezért az adócsökkentés közvetetten növeli az adóbevételeket.

Romániában és Szlovákiában e logika alapján nőtt az adókulcsok csökkentése utána a teljes adóbevétel. Magyarországon pedig a 90-es évek közepén a társasági adó kulcsának felére csökkentése eredményezett nagyobb bevételnövekedést a költségvetés számára.

A Raiffeisen Bank elemzői idén áprilisban kiszámolták, hogy milyen következményekkel járna a társadalombiztosítási járulékok Fidesz által szorgalmazott 10 százalékpontos csökkentése, és arra az eredményre jutottak, hogy az több veszteséggel, mint nyereséggel járna az állam számára.

Giczi József