Londonban magyar kamatvágást várnak

Londoni elemzők a decemberi magyar inflációs számok ismeretében egyetértettek abban, hogy a drágulási ütem meredek csökkenése várható, és többségi - bár nem egyöntetű - volt az a vélemény, hogy az MNB akár kamatot is csökkenthet az idén.

Jeff Gable, a Barclays Capital befektetési csoport európai feltörekvő piaci stratégája kedden Londonban azt mondta: az év végi inflációt mindenképpen 2 százalék alatt, a 1,5-2,0 százalékos sávban várja. Ebben az inflációs környezetben van mozgástér egy további idei kamatcsökkentésre - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy erre mikor lát esélyt, Gable azt mondta, hogy ez jórészt a parlamenti választások időpontjától függ. Az esetleges monetáris enyhítés mértékére vonatkozó kérdésre a Barclays Capital vezető térségi elemzője azt válaszolta, hogy "nagyon csekély, negyed százalékpontos" csökkentést vár.

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse (CS) bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke sem zárta ki az idei monetáris enyhítés lehetőségét. Desbarres azt mondta: a decemberi inflációs adatsor igazán érdekes eleme a továbbra is zuhanó maginfláció, amely most már többéves mélypontra érkezett. A szakértő szerint ez olyan várakozásokat fog kelteni a piacon, hogy az MNB következő lépése a kamatcsökkentés lesz. Elmondta: ő máris hallott piaci szereplőket e lehetőségről beszélni.

Desbarres hozzátette ugyanakkor: ő személyesen nincs meggyőződve arról, hogy a jegybank kamatot fog csökkenteni. Ennek egyik oka a változatlanul "igen laza" költségvetési politika, a másik ok a három hónap múlva esedékes parlamenti választás, amely jó eséllyel piaci kilengéseket okoz, emellett az euróövezet jegybankja "kamatemelési üzemmódban" működik, és végül a magyar GDP-növekedés - csakúgy, mint a térség egészéé - erőteljes.

Desbarres kifejtette: ebben a környezetben nem látja, milyen előnye származhatna az MNB-nek a kamatcsökkentésből, és ezzel a jelenleg nagyon stabil forint kockára tételéből. A kockázat a kamatcsökkentés felé mutat ugyan, de jelen pillanatban "ez nem lenne megfontolt lépés" a jegybank részéről - mondta a CS vezető londoni elemzője. Desbarres szerint a MNB "héjái" valószínűleg azzal fognak érvelni, hogy jóllehet az enyhítés kedvezően hathat a gazdasági növekedésre, a későbbiekben azonban problémákat okozna.

Arra a kérdésre, hogy a közelgő választások milyen módon befolyásolhatják a pénzügypolitikai döntéseket, a Crédit Suisse londoni alelnöke azt mondta: választások környékén van esély árfolyam-kilengésekre, ami általában a kamatcsökkentés ellen szól, de ha az euró árfolyama 250 forint körül marad, akkor akár már ebben a hónapban vagy a következőben kamatot csökkenthet az MNB. A választások közeledtével ugyanakkor ennek esélye egyre kisebb - tette hozzá. Desbarres 2 százalék körüli, esetleg valamivel ez alatti inflációs számokat vár a következő néhány hónapra.

Michal Dybula, a BNP Paribas kelet-európai stratégája ugyanakkor azt mondta: mivel a várt inflációcsökkenést adóintézkedések okozzák, és "mindenki jó ideje tudja", hogy a drágulási ütem lassulni fog, az infláció idén nem lesz olyan fontos tényezője a piaci dinamikának, mint korábban volt és "mint a jövőben lesz". A monetáris kilátásokra vonatkozó kérdésre Dybula azt válaszolta: éppen az inflációs adatok után nem sokkal tette közzé a magyar pénzügyminisztérium az idei első negyedévi költségvetési előrejelzését, amelyben már március végéig csaknem 700 milliárd forintos hiány szerepel, és ez 2005 azonos időszakával összehasonlítva erőteljes romlás.

Ebben a környezetben nem várható, hogy az MNB nagyon sietne a kamatcsökkentéssel, az infláció lassulása ellenére sem, különösen annak ismeretében, hogy a lassulást nem reálgazdasági folyamatok, hanem adóintézkedések vezérlik - mondta a BNP Paribas térségi elemzője. Dybula szerint az idei év végi inflációra az első néhány hónap adatai után lehet becslést adni, amikor már látszik, hogy milyen tényleges hatása van az adócsökkentésnek.