A megszorítások alakítják a béreket

Idén is elsőként a kormányzati oldal tesz ajánlatot az átlagos bruttó keresetnövekedés mértékére az Országos Érdekegyeztető Tanácson (OÉT). A szociális és a pénzügyi tárca a jövőre javasolt bérnövekedés mértékét a konvergenciaprogramban foglaltak figyelembevételével határozta meg.

A versenyszférában nem a kormány dönt a keresetek növekedéséről, ez a munkáltatók bérdöntéseitől, valamint a munkavállalókkal kötött megállapodásaiktól függ, de itt is figyelembe vehetik az OÉT ajánlását, mondta Tóth Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője.

A konvergenciaprogram jövőre 6,2 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést és 4 százalékos reálbércsökkenést irányzott elő. Figyelembe véve a növekvő adóterhelést - 3-3,5 százalékos bruttó keresetnövelést ajánlhat a kormány a várhatóan pénteken kezdődő tárgyalássorozaton, írja a Napi Gazdaság.

A tavaly novemberben megkötött, jogszabályban rögzített bérmegállapodás, vagyis a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum megváltoztatására a kormányzati oldal nem tesz javaslatot - hangsúlyozta Tóth. Az őszi bértárgyalásokon a Munka törvénykönyve nem kerül majd szóba, a jelentősebb változtatásokkal járó új szabályozási koncepcióról ugyanis az év végén dönt a kormány.

A konvergenciaprogramban írottak szerint a magyar gazdaságban a külső versenyképesség fenntartásához, a termelékenység változásával összhangban lévő bérnövekedésre van szükség. Mivel 2001-2003 között ennél jóval nagyobb volt az ütem, az egyensúlyi növekedést alátámasztó szint kialakulásához most vissza kell fogni.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2006-ra bruttó 4-5 százalékos bérajánlást fogalmazott meg, ehelyett a versenyszféra várhatóan 7-8 százalékot produkál (ez 3-4 százalékos reálbér-dinamikát jelent), a költségvetési szférában 5-6 százalékra számítanak. Az eddig elfogadott kiigazító intézkedések 2006-ban még nem lassítják sem a bérdinamikát, sem a fogyasztást, jövőre azonban egyszerre hatnak a magasabb adó- és járulékkulcsok, a gyorsuló infláció, valamint a költségvetési megtakarítások. A program alapján az egy főre jutó reáljövedelem 1,7 százalékkal csökken majd.

A kiigazítás - a bérekkel szemben - már a következő hónapokban nyomot hagy a munkaerőpiacon. A konvergenciaprogram számításai szerint 2007-2008-ban a költségvetési szektorban jelentős lesz a létszámcsökkenés, míg a versenyszférában csak mérsékelt foglalkoztatás-bővülést várnak. A kettő következményeként a munkanélküliségi ráta 2007 és 2011 között a 7,2-7,5 százalékos sávban ragad, és a foglalkoztatás szintjében csupán 2009-től várható némi javulás.