A pénzügyi vállalkozások jövedelmezősége a tavalyi első félévihez képest némileg csökkent - az eszközjövedelmezőség (ROA) 2,4-ről 2,3 százalékra, a tőkejövedelmezőség (ROE) 29,1-ről 28,6 százalékra -, ám még így is kiemelkedő, és meghaladja a bankok jövedelmezőségét - állapítja meg az elemzés.
A szektor összesített mérlegfőösszege június végén 2293,9 milliárd forintot tett ki, egy év alatt 29,1 százalékkal bővült. A szektor koncentrációja változatlanul magas, 25 - többségében banki tulajdonú - pénzügyi vállalkozáshoz tartozik a mérlegfőösszeg 76,6 százaléka.
Az eszközök 88 százalékát kitevő ügyfélkihelyezések a mérlegfőösszeggel párhuzamosan bővültek, leginkább a pénzkölcsönök állománya nőtt, a gépjármű-vásárlási hiteleknek köszönhetően. A devizaalapú konstrukciók egyre nagyobb teret hódítanak. Folyamatosan bővülnek a szabad felhasználású hitelek is, amelyek mögött általában ingatlanfedezet áll.
A lakossági hiteleken belül tovább nőtt a gépjármű vásárlási hitelek aránya, annak ellenére, hogy az autópiac stagnál. A növekedés azonban a felügyelet szerint a második félévben vélhetően nem folytatódik (ezt a kereskedői piac telítettségével és a korábbinál nagyobb kockázatot hordozó akciós csomagokkal támasztja alá).
A lízingkonstrukcióknál a finanszírozó kockázata némiképp kisebb, mivel a lízing végéig az ő tulajdonában marad a lízingelt vagyontárgy, ilyen esetben viszont a lízingbeadónak viselnie kell a teljes árfolyamkockázatot.
A pénzügyi lízing összesített értéke Magyarországon 2006 első felében már elérte a 607,5 milliárd forintot. A magyar lízingpiac szerkezete kissé rendhagyónak mondható a gépjármű-lízing viszonylag nagy, 60-65 százalékos súlya miatt. A gép- és teherautó-lízing aránya 30, míg az ingatlanlízing 10 százalékot tett ki június végén, s ezek mellett egyre inkább megjelennek a termelőeszköz-lízing konstrukciók is.
A pénzügyi vállalkozások forrásai között az idén tovább nőtt a már korábban is meghatározó szerepet játszó hitelintézeti források aránya, meghaladva a 85 százalékot. A saját tőke állománya nőtt, aránya azonban az összes forráshoz képest tovább csökkent, amiben szerepet játszott, hogy a pénzügyi vállalkozások az első félévben a tavaly megtermelt nyereség 40 százalékát kifizették osztalékként.
Mint a jelentésből kiderül, június 30-án tizenkilenc pénzügyi vállalkozás saját tőkéje nem érte el a Gt-ben előírt 50 millió forintos minimumösszeget (igaz, köztük olyan vállalkozások is vannak, amelyek felszámolás alatt állnak, illetve üzleti tevékenységet még nem végeznek).
A pénzügyi vállalkozások portfoliójának minősége kis mértékben romlott az első félévben.
A pénzügyi lízing esetében a tőke- és kamatkövetelés összesen 631 milliárd forintot tett ki, ennek 3,7 százaléka volt lejárt 2006. június 30-án, ebből 1,5 százalék az 1-30 nap közötti késésű állomány. Az egy évnél régebben lejárt követelések aránya némiképp csökkent, 1,1 százalékpontot tett ki.
A kölcsönügyletek tőke- és kamatköveteléseinek összege 1408,6 milliárd forint volt. Egy év alatt némiképp nőtt a lejárt követelések aránya, elsősorban az éven túli lejáratú követelések növekedése miatt.
A faktoringállomány összesen 116 milliárd forintot tett ki a beszerzési érték alapján, ezen belül a folyó faktoring 79,4 milliárdot, a követeléskezelésre megvásárolt faktoring pedig 36,5 milliárdot.