Közös kasszába kerül a közlekedés pénze

Egy központi szervezethez kerül valamennyi uniós támogatással épülő közlekedési beruházás. A ma csak a közutakat kezelő UKIG kapja az 1 700 milliárdos, óriáskassza kulcsát. Egy kézbe kerül minden fejlesztés, ezentúl közútkezelők építtetik a vasutat is.

Egyetlen csapással két legyet is biztosan üthet a kormány a közlekedésben, ha az Európai Bizottság áldását adja az Új Magyarország fejlesztési terv aktuális változatára. Szentesítésével folytatódhatnak a sztrádaépítések, és a kormány belevághat a vasút ígért fejlesztésébe. A közlekedésfejlesztési operatív programmal (KözOP) a kormány biztosítja magának azt is, hogy az uniós források felhasználásába senki másnak ne legyen beleszólása - olvasható a Népszabadságban.

Várhatóan a közlekedési minisztérium Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságára (UKIG) bízzák majd a brüsszeli jóváhagyásra váró KözOP valamennyi beruházásának a végrehajtását.

Az igazgatóság felügyelete alá kerül valamennyi uniós támogatással megvalósítandó közlekedési beruházás - vagyis a 2007 és 2013 közötti időszakban az EU-tól várt hétezermilliárd forintnyi támogatásból 1445 milliárd az UKIG kezén megy majd keresztül. A szervezet így a beruházásokhoz szükséges önerővel együtt mintegy 1700 milliárd forintot fordíthat majd a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által meghatározott fejlesztésekre.

A lehetséges projektek listája egyelőre nem végleges, mint ahogy az sem: a teljes támogatási keretből mekkora szeletet hasíthatnak majd ki az egyes közlekedési ágazatok. Valószínű azonban, hogy a legnagyobb támogatást a vasút kapja. Az előzetes hírek szerint összértékük akár a 600 milliárd forintot is meghaladhatja.

A KözOP aktuális változata szerint mintegy 985 milliárd forintból az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségét javító vasúti, közúti és vízi beruházások valósulhatnak meg. Hozzávetőleg 244 milliárd forint a térségi elérhetőségek javítását, a főutak 11,5 tonnás terhelésre történő megerősítését, valamint az európai közlekedési folyosókhoz csatlakozó, azokat összekötő utak építését szolgálja majd. A közlekedési módok összekapcsolását biztosító fejlesztésekre 40 milliárdot, a városi és elővárosi tömegközlekedés fejlesztésére 430 milliárd forintot költhetnek majd.

A különféle beruházásokat nem az UKIG bonyolítja majd le, hanem közreműködőkre bízza azt. Ilyen szervezet lehet a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt., amely a jövőben nemcsak az autópályák, hanem a közutak építésének levezénylésére is mandátumot kap. Kivételt legfeljebb a magántőke bevonásával épülő, koncessziós autópályák jelenthetnek, amelyek tendereit várhatóan a gazdasági tárca bonyolítja majd. Ezzel azonban az NA nem marad le semmiről, különösen, hogy a tervek szerint megkapja a vasúti beruházások kezelését is az uniós pályázatok lebonyolításának jogát elvesztő MÁV-tól. Mindehhez viszont a társaságnak át kell majd keresztelkednie.

Egyelőre nem dőlt el: az UKIG kit bíz meg az egyetlen folyami beruházási terv, a Duna hajózhatóságát biztosító fejlesztés lebonyolításával. Az ehhez szükséges feladatoknak az összeállítása előreláthatólag 2007 végére fejeződik be. Emellett nincs döntés arról sem, hogy a városi és elővárosi fejlesztések ügyét az UKIG kinek adja tovább. Valószínűnek látszik, hogy ezek a beruházások végül helyi szervezeteknél kötnek majd ki. Így például Debrecen villamoshálózatának fejlesztéséhez talán az ellenzéki városatyák is hozzászólhatnak majd.

Leállítás előtt a MÁV mobilpályázata

Előreláthatólag visszavonatja a gazdasági tárca a MÁV önálló rádiókommunikációs hálózatának kiépítésére nyáron napvilágot látott tendert. A 80 milliárd forintra hízlalt, bizonytalan uniós társfinanszírozású hálózat közbeszerzési eljárása ugyanis gyenge lábakon áll.

A legnagyobb probléma, hogy a vasút mintegy négyezer kilométeres vonalhálózatát kiszolgáló rendszer építésére csupán két érdeklődő, a Kapsch-Nortell páros és a Siemens jelezte érdeklődését. Úgy tudjuk: az előbbi ajánlatát az állami vasútnál érvénytelennek tartották, ami nem csak a verseny egyszereplőssé válása miatt vet fel kérdéseket. A tender MÁV-on kívüli lebonyolítása mellett szól az is, hogy Heinczinger István, a társaság általános vezérigazgató-helyettese, a vezérigazgatói poszt várományosa egy évvel ezelőtt a Siemenstől érkezett a vasúthoz.