Magyar kezdemény az energiabiztonságért

Kilenc ország részvételével tartottak konferenciát az energiabiztonságról Budapesten. Az ülés végén a felek négypontos közös nyilatkozatot fogadtak el, amely kiáll a diverzifikáció, a hatékonyság növelése és a fokozott kooperáció mellett. A házigazda Kóka János elmondta, a jövő év első negyedévében folytatják a konzultációt.

Úgy látszik, Európának valóságos sokk kell ahhoz, hogy az energiaellátás kérdésére koncentráljon. Az 1973-as olajválság, a tavaly januári európai gázhiány, vagy éppen a legutóbbi, november elején Nyugat-Európát sújtó villamosenergia-kimaradás újra előtérbe helyezte ezt a kérdést - mondta Kóka János gazdasági miniszter a 14 ország energiapolitikusainak részvételével tartott konferenciát lezáró budapesti sajtótájékoztatón.

Az effajta válságokban azok az országok maradnak talpon, amelyek képesek érdemi választ adni a kihívásokra. Ezek persze nem az utolsó pillanatban eszmélnek, hanem a tendenciák alapján hosszútávú megoldásokban gondolkodnak. Ilyen folyamat az európai gázfelhasználás növekedése, amely az utóbbi 20 évben 80 százalékkal bővült, a következő 25-ben pedig további legalább 50 százalékos bővülésére lehet számítani - ismertette Kóka János.

A növekvő igények ráadásul egyre távolabbi lelőhelyek bevonásával elégíthetőek csak ki. Az unió országaiban alkalmazott szabályozások pedig igen tarka képet mutatnak, vagyis az eltérések miatt óriási feladatnak tűnik az egyes nemzeti rendszerek összehangolása, koordinálása.

A budapesti ülés egy idén kezdődött konzultációsorozat harmadik állomása, amelyet november második felében egy orosz-uniós tárgyalás, majd a hónap végén az EU energiaügyi minisztereinek ülése követi. A mostani konferencia résztvevői által elfogadott közös nyilatkozatot ezen az uniós tárgyaláson beterjesztik a közösség elé. Az egységes álláspontot közvetítő nyilatkozatot kilenc ország hagyta jóvá, a lengyel fél nem rendelkezett felhatalmazással, de elvben támogatta a nyilatkozatot.

A közös regionális állásfoglalás részeként Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia és Szlovénia jóváhagyta dokumentum 4 pontban jelöli ki a kívánatosnak tartott energiapolitika sarokköveit.

Az első pont a diverzifikáció szükségességét mondja ki, vagyis az energiaellátás változatosabbá tételét, ami mindenképpen az ellátás biztonságát növelné. Ilyen, már konkrét lépés a Nabucco, vagy a Gazprom fémjelezte Blue Stream földgáz-vezetékek, amelyek eleve több ország kooperációját tételezik fel. A második pont az energiahatékonyság növelését tűzi célul. Az Európai Unió deklarált célja, hogy 2020-ig legalább 20 százalékot javítson az energiahatékonyságon, ami az energiaforrás jobb felhasználása felé vezet. De a kelet-közép-európai államok jelenleg jócskán elmaradnak a nyugat-európai hatékonyságtól, például Magyarország pazarló energiafelhasználására jellemző, hogy egységnyi nemzeti termék előállításához háromszor (!) annyi energiát használ, mint Nyugat-Európa. Szintén ennek érdekében szeretnék elérni, hogy az unió közvetlen prioritásai közé bekerüljön a társasházak, különösen a panelházak energetikai felújításának finanszírozása. A harmadik pont kimondja az egyes országok sajátos energiamixének tiszteletben tartását, az ellátás biztonsága, versenyképessége és fenntarthatósága érdekében. A negyedik pont megnevezi a szorosabb együttműködés igényét az átviteli kapacitások harmonizálása, a közös koordináció érdekében.

A konferencián megfigyelőként jelen volt az Egyesült Államok, Oroszország, Finnország és az Európai Unió egy-egy képviselője is. A kelet-közép-európai regionális kezdeményezés résztvevői köszönetet mondtak Kóka Jánosnak a meghívásért, és kifejezték igényüket a tárgyalások folytatására. A magyar gazdasági miniszter erre ígéretet is tett, elmondása szerint 2007 első negyedévében újabb találkozóra kerülhet sor, amelyen már a konkrét energiaforrásokkal is foglalkoznának, és tovább gondolnák az enerógiabiztonság létrehozását segítő teendőket.