Beismerés és kritika a költségvetési vitában

Nem hallgathatják el, hogy a gazdaság jelenlegi helyzetének kialakulásában a kormánypártoknak is felelősége van, mondta a szabaddemokrata Fodor Gábor, míg Becsey Zsolt, a Fidesz európai parlamenti képviselője antiinflációs politikát szorgalmazott a jövő évi költségvetés általános vitájának harmadik napján.

A költségvetést megalapozó több mint húsz törvénymódosítást hat parlamenti bizottság tárgyalta, mindegyikben megfogalmaztak kisebbségi véleményt is.

Keller László (MSZP), a költségvetési bizottság többségi véleményének előadója kiemelte, hogy a módosítások szabályozzák az éven túli állami kötelezettségvállalást, így fegyelmezettebb költségvetési politikára lehet számítani. A képviselő történelemi jelentőségű változtatásnak nevezte a címzett- és céltámogatások rendszerének átalakítását.

A költségvetési bizottság kisebbségi véleményét Domokos László (Fidesz) ismertette. Mint mondta, a költségvetést megalapozó törvények módosítása valójában az áremeléseket és a megszorító intézkedéseket megalapozó javaslat. Példaként sorolta a gázáremelés feltételeinek megteremtését, járulékfizetési többlet szabályait, és az eljárási díjak emelését.

Schvarcz Tibor (MSZP) az egészségügyi bizottság többségi véleményét megfogalmazva aggályosnak nevezte a háztartásbeliek járulékfizetési kötelezettségét. Szerinte különbséget kell tenni a jobbmódúak és a nehéz sorsúak között, ezért módosító javaslatot nyújtanak be.

Mikola István nehezményezte, hogy 8,5 százalékos járulékot kell fizetniük a nyugdíj mellett munkát vállalóknak

Mikola István (Fidesz), a bizottsági kisebbségi véleményének előadója kifogásolta, hogy a járulékbefizetés rendszere nem átlátható. Hozzátette: az egészségügyi intézmények működőképességét és fenntarthatóságát veszélyezteti a címzett- és céltámogatások megszűnése. Negatív hatásúnak tartja azt is, hogy 8,5 százalékos járulékot kell fizetniük azoknak, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak.

Podolák Gyögy (MSZP) szerint a fő érv amellett, hogy a gazdasági bizottság többsége támogatta a törvénymódosításokat, az volt, hogy kiegészítő törvénymódosítás tartalmazza azokat a lényegi változásokat, amelyek szükségesek a jövő évi büdzsé elfogadásához és működtetéséhez. Hangsúlyozta: hosszú társadalmi és szakmai vita végére tett pontot, hogy a törvénymódosítások egyértelműen állást foglalnak arról, hogy minden egyes támogatást szociális alapra kell helyezni.

Podolák György: A törvénymódosítások szociális alapra helyezik a támogatásokat

Józsa István (MSZP) a környezetvédelmi bizottság többségi véleményéből a védett területek védettségének visszaállítására adott hároméves haladékot emelte ki. Kitért arra is, hogy a módosítás szerint a hatósági eljárás során felmerülő műszeres vizsgálatért ezentúl fizetni kell, és bevezetik a közhasználati engedélyezésnél a felügyeleti díjat.

Az oktatási bizottság többségi álláspontjáról Tatai-Tóth András (MSZP) beszélt. Közölte, hogy módosító indítványt nyújtanak be a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatásával kapcsolatban. A művészeti alapoktatás normatívájának csökkentéséről azt mondta, a parlamentnek kell eldöntenie, milyen mértékű az állami kötelezettségvállalás az ilyen területeken, ezért módosító indítványt adnak be. Vizsgálják a lehetőségét annak is, hogyan kaphatnának mégis támogatást a többgyerekes és az egyedülálló szülők, akik 2007-től nem lennének jogosultan ingyen tankönyvre. Révész Máriusz (Fidesz) úgy fogalmazott, az elmúlt évek hazugságainak az árát fizetteti meg most a kormány. Az oktatási bizottsági kisebbségi véleményét ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy az utolsó garanciális elem is kikerült a közoktatási törvényből, miszerint a normatív támogatás nem lehet kevesebb az előző évinél. Kifogásolta, hogy a művészeti iskoláknak nemcsak a normatívacsökkentést kell elszenvedniük, hanem minősíttetniük is kell az intézményt, ami a költségeket növeli.

A mezőgazdasági bizottság többségi álláspontjáról Vécsi István (MSZP) azt mondta, tiszta törvényt nyújtott be kormány. Jakab István (Fidesz) a kisebbségi vélemény előadója hibának tartja, hogy eladják a fontos mezőgazdasági kutatóintézeteket és azt sem érti, miért kell három évvel több időt adni a védett területek természetvédelmi védettségi szintjének a visszaállítására. Továbbra is megoldandó feladatnak tartja, hogy mezőgazdasági őstermelők kevesebb járulékot fizessenek.