A 2007 és 2013 között a magyar vállalkozásoknak szánt több, mint ezermilliárd forintnyi uniós támogatás elosztása a korábbi ígéretek ellenére állami intézmény kezébe kerül. A korábbi kormánydöntések szerint a forrásokat még a kereskedelmi bankokon keresztül igényelhették volna a vállalkozások. A hitelintézetek felé pedig a Magyar Fejlesztési Bank leánycége, a nemrég alapított Vállalkozói Támogatásközvetítő (VTK) Zrt. (a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által még januárban beharangozott "Magyar Vállalkozások Bankja") közvetítette volna a támogatást.
Az EU-s források pár héten belül, januárban nyílnak meg a magyar vállalkozások előtt, a kereskedelmi bankoknál azonban két hónapja hiába várják az akkor megindult tárgyalások folytatását az állami intézménnyel.
Az új, de nemigen kommunikált helyzet szerint az állami támogatásközvetítő cég januártól maga kívánja elosztani a pénzt a vállalkozások között. Ezzel párhuzamosan a tárgyalások folytatódnak ugyan a bankok bevonásáról, ám a VTK-nál úgy látják: az egyeztetések legalább fél évet vesznek majd igénybe, a bankok így 2007-ben már aligha kerülnek helyzetbe. Az állami cégnél emellett jelenleg úgy értékelik, hogy a hitelintézeteknek csak az "egyszerűbb" (értsd: kisebb, pár milliós összegű) támogatások közvetítésében kéne szerepet kapniuk. A nagyobb összegű kihelyezések "valószínűleg" a VTK kezében maradnának a jövőben is.
A kereskedelmi bankok bevonása a költségvetés által kiegészített EU-s pénzek közvetítésébe több szempontból is indokolt lenne. Egyrészt a kereskedelmi bankok jóval nagyobb hálózattal rendelkeznek, a megcélzott vállalkozások pedig jelenleg is ügyfélkörükhöz tartoznak. Általuk tehát több cég juthatna uniós forráshoz. A banki hálózatok hiányában az ígért egyablakos rendszer is igencsak korlátozottan működhet majd. Ami pedig minden adófizető számára súlyos érv lehet: jóval kisebb a korrupció, a "baráti" osztogatás esélye, ha több, piaci alapon működő, privát bank, és nem egyetlen állami intézmény dönt a pénz elosztásáról.
Arra a felvetésre, hogy mi indokolja azt, hogy a mérlegelés lehetősége kizárólag az állami intézmények kezében marad, ellentmondásos válaszokat adott a VTK. Például: a támogatásközvetítő képes a pénzeket maga folyósítani, így egyelőre nincs is szükség a bankok bevonására. Ez utóbbit lehetetlenné is teszi - tették hozzá -, hogy a tárgyalások (amelyeket az állami oldal függesztett fel), "nincsenek olyan stádiumban". Hogy miért kell a bankokkal kötendő keretmegállapodáshoz fél év, a VTK azt a választ adta, hogy nagyon bonyolult tárgyalások elé néznek, hiszen az érdekeket összehangolni nem lesz egyszerű.
Banki szakemberek azért is értetlenül állnak az érvrendszer előtt, mert az uniós források elosztásához is szükséges konstrukció nem újdonság: hasonló rendszerben - idegen, állami forrásból - folyósítják például a start hiteleket. Az egyezség így szerintük egy, legfeljebb két hónapot venne igénybe. Az üzemszerű működés feltételei pedig még a jelenlegi helyzetben is március elejére megteremthetők lennének.
Annyi mindenesetre már biztos, a VTK januártól egyedül kezdi meg a - Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos által felügyelt - támogatások elbírálását, majd folyósítását is. Fél-egy év késéssel pedig talán a bankok is beszállhatnak, legalábbis az "aprópénz" közvetítésébe a mikro- és kisvállalkozók felé. A nagyobb összegű uniós támogatások előkészítése és előzetes elbírálása ugyanis a VTK szóvivője szerint az esetenként több tízmilliárdos projekteket finanszírozó hitelintézeteknek "túl bonyolult" feladat - írja a Népszabadság.