Abramovics meghagyná a Malév önállóságát

A kapacitás növelésével meg lehetne oldani a Malév problémáit a cégre aspiráló AirBridge tulajdonosa szerint. Borisz Abramovics úgy véli, a privatizáció lezárása után a társaságnak 30-50 millió dollár azonnali tőkeinjekcióra van szüksége - mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjújában.

A Malév-privatizáció ügyében január végéig kihirdeti a győztest az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt - véli Borisz Abramovics, a Malév megvásárlására pályázó, magyar-orosz kézben lévő AirBridge kisebbségi tulajdonosa. Abramovics egyébként elnöke az AirBridge szakmai partnerének, az öt légitársaságot tömörítő, oroszországi AirUnionnak. Az AirUnion flottája több mint száz gépből áll, a csoport 2006-ban 4,8 millió utast szállított.

A magyar légitársaság privatizációja régóta húzódik, az AirBridge már több mint két éve érdeklődik iránta. A legfontosabb, hogy a stratégia és az üzleti ötlet még él, s ez mindkét cég számára előnyöket hordoz. Természetesen tudjuk, hogy a Malév az elmúlt két évben gyengébb lett, vesztett súlyából, vagyonából, de még abban az állapotban van, hogy érdemes megvenni. A Malévnak és az államnak is érdeke, hogy a társaság mielőbb hatékony tulajdonoshoz kerüljön - mondta Abramovics.

A projekt egyébként kétirányú: mi a Malévon keresztül integrálódni tudnánk az európai útvonalhálózatba, a Malév pedig új piacokat szerezne ezáltal, főleg Oroszországban, illetve az egykori FÁK-országokban és közép-ázsiai tranzitutasok is megjelenhetnének a magyar légitársaság gépein - fogalmazott az AirBridge tulajdonosa. Ez a következő két-három évben körülbelül 10 százalékos utasszám-növekedést eredményezhetne, és a dinamika a későbbiekben erőteljesebb lehetne.

Az ajánlat pénzügyi részében egy közvetlen befektetési program szerepel. A magyar légitársaságnak, a privatizáció lezárását követően haladéktalanul 30-50 millió dolláros tőkejuttatásra lesz szüksége a likviditás fenntartásához. Ezzel a pénzzel tehát megoldódnának a légitársaság jelenlegi gondjai, de a Malév legnagyobb problémáját, mégpedig azt, hogy veszteséges társaságként működik, ezzel nem lehet kezelni.

Az orosz üzletember szerint bizonyára lenne hol és mit megtakarítani és minden bizonnyal tartalékokat is hordoz a társaság. De a legfontosabb a már említett új piacok megszerzése, ennek érdekében ki kellene aknázni a két cég, vagyis a Malév és az AirUnion útvonalhálózatából adódó szinergiákat, és a két társaságnak két komoly hubot (gyűjtő és elosztó központ) kellene kialakítania Budapesten és Moszkvában. Jó esély van arra, hogy ezáltal olyan utasok is eljutnának Magyarországra, akik tovább repülnek, s ezáltal például a Malév hosszú távú, vagyis New York-i vagy torontói járatai is hatékonyabbak lehetnek. Vagyis ezeket a járatokat nem kéne megszüntetni Abramovics szerint.

A Malévnak oneworld-tagnak kell lennie, szögezte le Abramovics, aki szerint, amennyiben ők nyerik a pályázatot, az nem akadályozza ezt a folyamatot. Ezt erősítette meg Gönci János, a Malév vezérigazgatója is a napokban egy tévéműsorban. Ő, aki a tagsággal kapcsolatos teendőkkel is foglalkozik, vagyis jó ismerője ennek a területnek, azt mondta: az AirBridge kapcsolatai elősegíthetik a nemzeti légitársaság oneworld-csatlakozását.

A Malév egy jól ismert brand, ami komoly érték, ezért megmarad. Abramovicsék nem tervezik, hogy egy cégbe olvasztják a két társaságot, együttműködésben gondolkodnak.

A Budapest Airportra pályázó Hochtieffel kapcsolatban Borisz Abramovics azt mondta: Oroszországban évek óta dolgozunk együtt a Hochtieffel, kapcsolatunk kiváló. Ajánlatunkban a Malév fejlesztését, az utas- és tranzitforgalom jelentős bővítését tűztük ki célul, ha tehát az AirBridge lenne a befutó, abból Ferihegy is mindenképpen profitálna.