A gazdasági tárca szükségtelennek tekinti, hogy az országos hatáskörrel rendelkező MKEH olyan feladatot lásson el, amely tulajdonképpen nem meríti ki a nyilvántartásba vétel tárgykörét, ezért indokoltnak tartja a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásával kapcsolatos feladatok megszüntetését. A tervezet szerint a működési engedélyek kiadását követően, de még a tényleges működés megkezdése előtt a kereskedő kötelessége lesz, hogy az éttermét, étkezdését a jogszabályi előírások szerint a megfelelő kategóriába sorolja. Az új megoldás legnagyobb előnye, hogy a nyilvántartásba vételi kötelezettség eltörlésével csökkennek az adminisztrációs terhek és költségek, illetve, hogy lerövidül az üzletnyitáshoz szükséges idő, így a vállalkozás korábban kezdheti meg működését.
A kategóriát mindenki maga állapítja meg
Az internetről elérhető szövegtervezet szerint kizárólag a hagyományos üzemeltetésű vagy az önkiszolgáló rendszerben működő vendéglátó üzletet kell majd kategóriába sorolni. A rendelet egyértelműen rögzíti, hogy az önkiszolgáló és a közlekedési eszközön működő éttermek (hajó kivételével), továbbá a belső fogyasztótérrel nem rendelkező vendéglátó üzletek legfeljebb a II. kategóriába sorolhatók. Egyéb esetekben a besorolást illetően jogszabályi megkötés nincs. A kategóriát ellenben mindig a rendeletben meghatározott követelmények alapján kell meghatározni. Az úgynevezett gyorskiszolgáló rendszerben működő éttermek mentesülnek a besorolás kötelezettsége alól. Ezeknek a vendéglátó üzleteknek is meg kell felelniük azonban a rájuk vonatkozó speciális előírásoknak.
A besorolásról, azaz a kereskedő által megállapított kategóriáról a vendégeket - önkiszolgáló vagy gyorskiszolgáló rendszerben működő étterem esetében pedig erről a jellegről is - jól látható módon tájékoztatni kell. A gyorskiszolgáló vendéglátó üzletek megjelölését ezen felül a bejáraton kívül is fel kell tüntetni.
A besorolást a hatóságok ellenőrizhetik
A települési (kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőség is jogosult ellenőrizni, hogy az üzlet az üzemeltető által meghatározott kategóriának, illetve a jogszabály egyéb előírásainak megfelelően működik-e. Vállalkozásbarát azonban a szabályozás az ellenőrzés kapcsán alkalmazható jogkövetkezmények tekintetében is. Előírja ugyanis, hogy, ha a vendéglátó üzlet, illetve annak besorolása nem felel meg a vonatkozó rendelet szerinti feltételeknek, vagy az üzemeltető egyáltalán nem sorolta kategóriába az üzletet, először csak a hiányosságok megszüntetésére hívják fel az érintettet, aki 15 napon belül köteles a hiányosságot megszüntetni, vagy ha az nem lehetséges, az üzletet alacsonyabb kategóriába sorolni, és erről a hatóságot értesíteni. Amennyiben az üzemeltető a jogsértés kiküszöbölésével kapcsolatos feladatait a felszólítás ellenére nem hajtotta végre, a hatóság bírság kiszabása mellett dönthet. Ha a vendéglátó üzlet egyik kategória követelményeinek sem felel meg, és emiatt alacsonyabb kategóriába sem sorolható, a jegyző az üzlet működési engedélyét visszavonja.
Az ártájékoztatást is szigorúan veszik
A vendéglátó üzletekben felszolgálással történő fogyasztás esetén árlapot, minden más esetben ártáblát - gyógyüdülőhelyeken és üdülőhelyeken a magyar nyelven kívül legalább angol vagy német nyelven is - rendszeresíteni kell. A bejáraton kívül pedig - a közlekedési eszközön működő vendéglátó üzlet kivételével -a teljes étel- és italválasztékot bemutató ét- és itallapot, illetve árlapot is el kell helyezni. További előírás, hogy a termékkínálat bemutatásánál egyedi ártájékoztatást kell alkalmazni, amelyen az adott étel, ital, sütemény vagy édesség egységárát kell szerepeltetni. A nem azonosítható árat tartalmazó, illetőleg a fogyasztói árat nem tartalmazó ét- és itallap, árlap, illetve ártábla használata tilos.