Az EU-tagok körében népszerűtlen az euró

Az euróövezeti tagállamok polgárainak nagy többsége szerint országuk gazdaságát károsította az euró bevezetése, áll a Financial Times hétfőn közölt széles körű felmérésében. A kutatás szerint a régi EU-tagállamok lakói nem fogadták nagy lelkesedéssel Románia és Bulgária idei felvételét sem.

A franciák és az olaszok hozzávetőleg 70 százaléka, a spanyoloknak több mint a kétharmada, a németeknek több mint a fele szerint az euró megjelenése "negatív hatást" gyakorolt országuk gazdaságára - derül ki a londoni üzleti napilapnak a Harris közvélemény-kutatóval közösen elvégzett vizsgálatából. Az euró iránt Franciaországban a legkisebb a rokonszenv: itt a válaszolók alig 5 százaléka mondta azt, hogy az euró jót tett a francia gazdaságnak.

Az euróövezeti polgárok többsége szerint ugyanakkor az EU-gazdaság egészére pozitív hatással van a közös pénz. A felmérést végzők ezt azzal magyarázzák, hogy a megkérdezettek úgy vélik: a sajátjuk helyett más EU-tagállamok húztak hasznot az euróból.

A franciák ez alól is kivételek; relatív többségük - mintegy 40 százalék - szerint a teljes EU-gazdaságra is káros hatással van a valutaunió. Azok aránya, akik szerint saját országuk gazdaságára káros hatást gyakorol az euró, Olaszországban a legmagasabb, csaknem 80 százalék.

Az euróövezeti polgárok személyes anyagi helyzetük alakulását is borúlátóan ítélik meg a felmérés szerint. A válaszadók mindössze 26 százaléka számít arra, hogy 2007 végén jobban fog élni, 23 százalékuk anyagi helyzetének romlásától tart, és 43 százalék nem vár változást. A felmérésbe bevontak kevesebb, mint a fele vár az idén béremelést, és akik számítanak erre, azoknak is csak 23 százaléka bízik az inflációnál nagyobb emelésben.

A közvélemény-kutatás szerint a vizsgálatba bevont országok lakói Románia és Bulgária idei EU-belépését sem fogadták osztatlan lelkesedéssel. A két új EU-tagállam csatlakozását a válaszadók átlagosan 45 százaléka tartotta negatív fejleménynek; Németországban az így vélekedők aránya megközelíti a 60 százalékot.

A felmérés részvevőinek egyértelmű többsége gondolta úgy, hogy a külföldi munkavállalók beáramlása bérleszorító hatást gyakorol. Ez különösen Németországra igaz, ahol a megkérdezettek 69 százaléka érzékelte úgy, hogy a bevándorlás miatt csökkentek a bérek; ezen belül 33 százalék "jelentősnek" mondta a bércsökkenés mértékét.

Az euró népszerűtlenségére és annak lehetséges következményeire nagy londoni elemző házak már korábban felhívták a figyelmet. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő valamivel több mint egy éve kiadott hosszú távú előrejelzése úgy fogalmazott, hogy "valószínűtlen, de már nem lehetetlen" az euróövezet felbomlása. A Moody's akkori elemzése szerint a bővítés utáni unió működtetésére kidolgozott alkotmányos szerződés francia és holland elvetésének legmarkánsabb következményként az EU "olyan szakaszba jutott, amelyben a lehetséges kimenetelek választéka nagymértékben kibővült".

Az euróövezet sorsával kapcsolatban a cég megállapította: máris viták forrása - főleg Olaszországban, de nemcsak ott -, hogy az egységes pénzügypolitika túlzottan merev lehet egy-egy tagállam belső szükségleteihez mérten, és a nemzetgazdasági szintű üzleti ciklusok az euróövezetben kevésbé tűnnek szinkronizáltnak a vártnál.