Javul az EU versenyképessége

Az EU felgyorsította a versenyképességi reformokat, így az unió egyes országaiban már dinamikusabban nő a termelékenység, mint az Egyesült Államokban. A következő évtizedben viszont a demográfia lehet az igazi gond.

A londoni Centre for European Reform (CEPR) "lisszaboni eredménytábla" (Lisbon Scorecard) névre keresztelt anyaga a 2000-ben útnak indított és 2010-ig tartó nagyszabású versenyképességi reformprogramban tavaly elért eredményeket veszi számba. A szakértők szerint a lisszaboni folyamat 2006-ban örvendetes módon új erőre kapott. A gazdasági növekedés szemmel láthatóan felpörgött, a foglalkoztatási helyzet javult, és ennek köszönhetően az EU ma jobb helyzetben van a globális versenyben, mint volt 2000-ben - számol be a Világgazdaság.

Az egyes teljesítmények azonban nagyon eltérőek. Miközben a skandináv államok - elsősorban Dánia - a GDP-növekedés mellett az innováció és a szociális biztonság terén is irigylésre méltó eredményeket mutatnak fel, a kontinens nagy országaiban már jóval lassabb az előrelépés, a mediterrán országok és a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai államok pedig továbbra is jelentősen lemaradnak az élbolytól.

Ugyancsak a lisszaboni folyamat alakulása a tárgya annak a jelentésnek, amelyet az Allianz biztosítótársaság és a Lisbon Council nevű brüsszeli kutatóintézet készített. Ez arra a következtetésre jut, hogy végre sikerült megfordítani a korábbi évek negatív trendjét, és a tagországok végre felgyorsították a versenyképességi célok eléréséhez szükséges reformok megvalósítását.

A European Growth and Jobs Monitor néven közzétett jelentés csak a régi EU-tagországokra terjed ki: ezek egyikében sem csökkent tavaly óta a gazdasági növekedést, a munkatermelékenységet, a foglalkoztatási rátát, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát, a beruházásokat és az államháztartás helyzetét összegző mutatószám. A tizenötök átlaga 0,73-ról 0,90 pontra emelkedett; ez a szám azt jelzi, hogy 90 százalékban valósultak meg a lisszaboni programban az adott évre kitűzött célok. Németország 0,65-ről 0,91-re javította eredményét, és a tizenötök közül mindössze Ausztria "ragadt le" a korábbi 0,83-as szinten. Németországban, Nagy-Britanniában, Svédországban és Belgiumban most már dinamikusabban nő a munkatermelékenység, mint az Egyesült Államokban.

Az igazi gondot azonban a hosszabb távú kilátások jelentik. Az Allianz és a Dresdner Bank vezető közgazdásza, Michael Heise szerint az európai népesség elöregedése és csökkenése veszélybe sodorja a további fejlődést. Ha nem akarjuk, hogy 2010 és 2020 között már választani kelljen a termelékenység további növekedése és a foglalkoztatottság bővülése között, akkor gyorsítani kell az innovációs folyamatokat - teszi hozzá a szakértő.