Mélyponton a magyar sertéstartás

Magyarországon négymilliónál kevesebb sertést tartanak, ami mintegy 2 millió darabos csökkenést jelent a korábbi időszakhoz képest - mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke.

A sertéstartók, a Magosz számítása szerint állatonként mintegy 4000-6000 forintos árbevétel-veszteséget könyvelhetnek el az eladásakor. Az önköltség ugyanis 280-300 forint között van kilogrammonként, ám az önköltségnél lényegesen alacsonyabb áron veszik meg a felvásárlók az állatokat. Emellett sok külföldi élő állatot és feldolgozandó nyershúst hoznak be Magyarországra, ami destabilizálja a magyar piacot - mondta Jakab István.

A Magosz elnöke szerint a magyarországi piac működését torzítja, a főként Lengyelországból "számolatlanul beáramló" élő sertés mennyisége, amely letöri az árakat. Lengyelországból ugyanis 88 eurócentért (mintegy 210-220 forintért) hozzák be kilogrammonként az élő sertést.

Jakab István határozottan cáfolta, hogy a magyar gazdálkodók drágán termelnének, mivel szerinte rendkívül szigorú előírásoknak kell megfelelniük, például biztosítaniuk kell a nyomon-követhetőséget. Ezzel szemben Lengyelországból, például füljelző nélkül jönnek be Magyarországra az élő állatok, így azok származását nem lehet nyomon követni - mondta.

A Magosz elnöke úgy vélte, azt sem lehet tudni, hogy mennyi élő sertés, illetve általában a töltelékáruhoz szükséges hús érkezik az országba. Az elmúlt években ugyanis megszüntették az úgynevezett monitoring, azaz megfigyelő rendszert a határon, és így nem regisztrálja senki az áru mozgását - tette hozzá.

Mint mondta, nemcsak Lengyelországból, hanem Ausztriából és Németországból is érkezik Magyarországra "nem kívánt áru, élő sertés és feldolgozandó, gyenge minőségű hús". A Magosznál úgy számolnak, hogy a most Magyarországon forgalomba kerülő húsok mintegy 25-30 százaléka nem a szabályoknak megfelelő módon kerül a piacra.

Kispál Ferenc, a Magosz választmányának elnöke megjegyezte: a magyar gazdálkodók csak akkor lehetnek versenyképesek, ha ugyan olyan követelményeknek kell megfelelniük, mint a versenytársaknak. Szerinte jelenleg a támogatások versenye folyik: az unió régebbi tagországaiban több támogatást kapnak a gazdálkodók, mint Magyarországon.

Utalt például arra, hogy egyes országokban az állategészségügyi szolgáltatásokért nem kell fizetni, de ingyen semmisítik meg az állati hulladékot is, ami a vágás után keletkezik. Emellett Magyarországon csak április 30-ig lesz érvényben az úgynevezett állatjóléti támogatás, amely 1800 forintot jelent a gazdálkodóknak darabonként. Ezt követően megszűnik a három évre vonatkozó, úgynevezett uniós notifikáció, amely engedélyezte ezt a támogatást.