Nemcsak a szabadság kiadása változik áprilistól

Hétfőn fogadta el parlament a munkaügyi tárgyú törvények módosítását. A legnagyobb visszhangot a szabadság kiadásának módosítása kapta, emellett azonban április 1-től változik a munkaügyi ellenőrzés, a kölcsön-munkavállalás és a Bérgarancia Alap szabályozása is.

A hétfőn elfogadott törvény április 1-jével öt munkaügyi tárgyú törvényt módosított, elsősorban a munkavállalók bérbiztonságának növelése érdekében.

A szabadság kiadása

Az Alkotmánybíróság tavaly év végi határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes a szabadság kiadásának eltolása a következő évre a munkáltató gazdasági érdekére hivatkozással, vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján. A határozat indokolása szerint nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná a pihenéshez való alkotmányos alapjog korlátozás elkerülhetetlenségének megállapítását. Ezzel az Alkotmánybíróság a jogkorlátozásra vonatkozó szükségesség és arányosság követelményének érvényesítését szorgalmazta, és 2007. március 31-el megsemmisítette a szabadság átvitelére vonatkozó szabályozást.

A jövőben kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva csak az alapszabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni, mégpedig a következő év március 31-ig, kollektív szerződés szerint pedig június 30-ig. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt ért a törvény, amely a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolja. Ilyen indokra azonban nem hivatkozhat majd a munkáltató, ha a rendes szabadság a gazdasági érdek sérelme nélkül kiadható lett volna az esedékesség évében. Ez a törvényi meghatározás meglehetősen "gumi-jellegű", konkrét esetben a munkaügyi felügyelők vagy a munkaügyi bíróság döntheti majd el, hogy jogos volt-e a szabadság átvitele a következő évre.

Tekintettel arra, hogy a módosítások 2007. április 1-jén lépnek hatályba, a 2006-ról maradt szabadságok legkésőbb 2007. szeptember 30-ig kiadhatók.

Ezentúl a munkavállalónak lehetősége lesz arra, hogy három nap szabadságot akár azonnali bejelentéssel igénybe vegyen, ha valami miatt sürgősen kell intézkednie. Ilyen lehet például betegség, baleset, haláleset vagy akár betörés. Főszabály szerint ugyanis az alapszabadság egynegyedével a munkavállaló szabadon rendelkezik, de 15 nappal a tervezett szabadság előtt be kell jelentenie munkáltatónak, hogy kiveszi majd a szabadságát. A 15 napos határidő betartása alól mentesít a fenti módosítás.

Egyértelművé vált a szabadság kiadására vonatkozó igény elévülésének szabályozása is. Eszerint a munkavállalónak a szabadság természetbeni kiadására mindaddig igénye van, amíg a szabadság természetben kiadható, tehát a munkaviszony megszűnéséig. Amennyiben a munkáltató nem adja ki a törvényben előírt határidőben a szabadságot, ez nem eredményezi a szabadság elvesztését.

Munkaügyi ellenőrzés

A munkaügyi ellenőrzéseken, különösen az építőiparban gyakran tapasztalható, hogy a munkáltatóként megjelölt alvállalkozó nem található, a munkavégzés helyén a munkáltató képviseletében senki sem tartózkodik, a céget nem találják a hatóságok. A munkavállalók érdekében ilyenkor nem tud a hatóság érdemi intézkedéseket tenni.

A munkaügyi hatóság a munkaviszony minősítésekor többek között azt vizsgálja, hogy kinek az érdekében áll a munkavégzés. Ha más nem állapítható meg, a munkavégzés területén a tevékenységet irányító vállalkozás (fővállalkozó) érdeke egyértelműen fennáll. A tevékenységet irányító vállalkozásnak tudnia kell, hogy a területén milyen vállalkozás melyik munkafolyamatot végzi. Ezért a tevékenységet irányító vállalkozó felelősségét, foglalkoztatói minősítését vélelmezi a törvénymódosítás, amikor a tényleges foglalkoztató kiléte nem deríthető ki.