Nemcsak a szabadság kiadása változik áprilistól

Hétfőn fogadta el parlament a munkaügyi tárgyú törvények módosítását. A legnagyobb visszhangot a szabadság kiadásának módosítása kapta, emellett azonban április 1-től változik a munkaügyi ellenőrzés, a kölcsön-munkavállalás és a Bérgarancia Alap szabályozása is.

2006. januárjától él az a szabály, hogy a kölcsön-munkavállalót a többi dolgozóéval azonos természetbeni juttatások illetik meg, ha határozott idejű kölcsönzés esetén legalább két éve, határozatlan idejű kölcsönzés esetén pedig legalább egy éve dolgozik a kölcsönvevőnél. A módosítás az szja-törvényt pontosítja azért, hogy a munkaerő-kölcsönzés, mint speciális munkaviszony alatt kapott természetbeni juttatások is úgy legyenek adómentesek, mint a munkaviszonyban kapott ilyen juttatások.

A hatályos szabályozás értelmében a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, az ügyelet és a készenléti díj tekintetében akkor kell ugyanazokat a szabályokat alkalmazni a kölcsön-munkavállalóra mint a munkaviszonyban lévőre, ha legalább hat hónapja dolgozik folyamatosan a kölcsönvevőnél. A hat hónapot 183 napra pontosítja a törvény a könnyebb alkalmazhatóság érdekében.

Mivel a munka díjazásánál alkalmazott egyenlő bánásmód feltétele a folyamatos munkavégzés a kölcsönvevőnél, a törvénymódosítás pontosítja, hogy a munkából való távollét mikor számítható bele a folyamatos munkavégzésbe és mikor nem. Például a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama már nem számítható be.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a természetbeni munkabér, illetve juttatás, valamint a személyi jövedelemadóra vonatkozó törvény szerint munkáltató által igénybe vehető kedvezménnyel adható juttatások tekintetében a kölcsönvevőt tekintsék munkáltatónak. Ezért ezeket a juttatásokat a kölcsönzött munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapná meg, akit az adójogi szabály módosítása alapján majd szintén munkáltatónak kell tekinteni.

Szintén új szabály, hogy alkalmi munkavállalás és kölcsönmunkavállalás egymás mellett nem alkalmazható, azaz AM-könyvvel foglalkoztatott munkavállaló nem kölcsönözhető.

Támogatás a Bérgarancia Alapból

Emelkedik a Bérgarancia Alapból munkavállalónként lehívható támogatás felső határa. Eszerint munkavállalónként a tárgyévet megelőző második év KSH által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse érvényesíthető egy felszámolási eljárásban. Az elhúzódó felszámolási eljárásokban a felszámoló további két hónapnyi átlagkeresetnek megfelelő összeget igényelhet, ha az ötszörösre emelt támogatást már kimerítette, de további bértartozása áll fenn.

A törvénymódosítás pontosítja, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben fennálló milyen tartozások előlegezhetők meg a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből. A hatályos szabályozás értelmében, ha a felszámoló az esedékessé vált bérköveteléseket nem tudja kielégíteni, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből köteles támogatás iránti igényt benyújtani az állami foglalkoztatási szervhez (illetékes munkaügyi központhoz). Azoknak a munkavállalóknak a bérkövetelése ebben az eljárásban azonban nem érvényesíthető, akiknek a bérkövetelése a felszámolási eljárás befejeződését követően vált esedékessé. Ezek a munkavállalók elsősorban azok, akik a felszámolási eljárás alatt felmondási védelem alatt állnak (általában táppénzes állomány, vagy gyes miatt). Ezek a munkavállalók a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének jogcíme miatt járó átlagkeresetüket és végkielégítésüket akkor érvényesíthetik, amikor a bíróságnak a munkáltató megszűnését megállapító végzése jogerőre emelkedik. A felszámolási eljárás ebben az időpontban lezárul, a felszámoló által elkészített záró vagyonmérleget a bíróság már elfogadta, a felszámoló megbízatása és a munkáltató megszűnik. Ebből következően nincs lehetőség arra, hogy a felszámoló a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből a támogatást megigényelje és a felmondási védelem alatt álló munkavállalóknak kifizesse.

Ezt a hiányosságot pótolja a törvénymódosítás. A felmondási védelem alatt álló munkavállalóknak a felszámolási eljárás befejezésekor esedékessé váló bérkövetelését - amennyiben annak kifizetésére nincs elegendő fedezet - a felszámoló köteles a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül a záró vagyonmérleg elkészítését megelőzően a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni, és a bérköveteléssel érintett munkavállalónak kifizetni.

Váci Tímea