Csuport Antal, a munkáltatói oldal szóvivője elmondta: egyetértenek azzal, hogy minél többen fizessenek adót, a javasolt megoldással viszont nem. Szerintük így több lenne a cégek adminisztrációs munkája, költsége, illetve az adóhatóság beavatkozhatna önálló vállalati döntésekbe.
Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője elmondta: ők sem támogatják a tervet, mint ahogy a konvergenciaprogramot sem támogatták. Mivel a kormány az elvárt adó eredményeként tervezett 60 milliárd forint, illetve a most javasolt intézkedések által biztosított bevétel különbségét a költségvetési tartalékból kívánja fedezni, Borsik János leszögezte: ez nem mehet a közszférával kötött bérmegállapodás teljesítésének rovására.
Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára emlékeztetett arra, hogy az OÉT kibővített ad hoc bizottsága a közelmúltban jónak tartotta a kitöltendő nyilatkozat ötletét, formáját, a versenyképességi tanács is egyhangúlag támogatta.
Utalt arra is, hogy egy revizor a mai szabályok szerint is ellenőrizheti, hogy az adott cég gazdálkodásához valóban szükség volt-e az elszámolt költségelemekre vagy költségmértékekre. Különben csak azt ellenőrizhetné, hogy jók-e az összeadási műveletek.
Antalffy Gábor a Kisosz képviseletében arra figyelmeztette a szakállamtitkárt, hogy a múlt évben visszaadott, illetve kiváltott vállalkozói engedélyek egyenlege 40 ezres csökkenést mutat, s ez a tendencia jellemezte az idei évet is. Ennek többnyire az az oka, hogy a vállalkozások nem csak papíron, de a valóságban is veszteségesek, s a javasolt intézkedések pedig még több vállalkozást kényszerítenek majd arra, hogy visszaadják engedélyüket.
Karácsony Imréné szerint ennek más oka van. Mint mondta: a színlelt szerződésekre vonatkozó szigorítások révén az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban valóban igen sok vállalkozói engedélyt adtak vissza a múlt évben, de gyakorlatilag ugyanennyivel nőtt e területeken a foglalkoztatottak száma. Az történt tehát, hogy a munkáltatók kénytelenek voltak legális munkaviszonyban foglalkoztatni ezeket a dolgozókat.
Antalffy Gábor kifogásolta azt is, hogy az Európai Unió átlagában a GDP 3,5 százalékát költik a vállalkozások adminisztrációs kiadásokra, Magyarországon pedig 4,5-6 százalékot. A most javasolt újabb adminisztrációs többlet ellentétes azokkal a vállalkozásbarát intézkedésekkel, amelyekről a kormány beszél.
A szakállamtitkár erre reagálva megjegyezte, a most javasolt kiegészítő kérdőív 52 sorral indult, de ezt az egyeztetések eredményeként már húsz-egynéhányra csökkentették.
Ungvárszky Ágnes az MGYOSZ képviseletében azt kifogásolta, hogy igen sok többletmunkát, többletköltséget jelent majd a vállalkozásoknak két évre visszamenőleg olyan adatok előkeresése, amelyek nem is szerepelnek az adóbevallásban. A kiegészítő nyilatkozathoz egy kitöltési útmutatót is javasolt.
A szakállamtitkár szerint a kiegészítő nyilatkozatban csak olyan adatok szerepelnek, amelyek rendelkezésre állnak valamennyi vállalkozásnál. Egy másik munkáltatói kritikára válaszolva azt is elmondta, hogy ebben a nyilatkozatban nincsenek olyan adatok, amelyek egyúttal az adóbevallásban is szerepelnek. Ezért tehát nem kell a vállalkozásoknak ugyanazokat az adatokat kétszer is közölni. A kitöltési útmutatóra vonatkozó javaslattal egyetértett a szakállamtitkár.