Sokba kerülhet a luxusprofit letörése

Az év végén EU-nyomásra felbontaná az erőművekkel kötött "luxusprofitos" szerződéseket a gazdasági tárca. Egyes energetikai szakértők szerint ez azonban túl drága lenne: 300 milliárd forintos kártérítési kötelezettséget is vonhatna maga után.

A villamosenergia-törvény júliusban tervezett módosításához kötve, Magyarország az év végén eltörölné a nagy erőművekkel kötött, az 1995-ös privatizációs szerződésekben is garantált hosszú távú szerződéseket. Legalábbis ezt tervezi a gazdasági tárca - erősítette meg Felsmann Balázs szakállamtitkár, leszögezve, hogy a végső döntés a parlament kezében van. A határozott elképzelés háttere, hogy uniós csatlakozásunkkor vállaltuk: az idén, július elsejétől felszabadítjuk az árampiacot - írja a Népszabadság.

Azokról a szerződésekről van szó, amelyekről 2005-ben már sokat esett szó, a vita végén azonban a parlament ismét hatósági árat állapított meg az erőművek esetében. A gazdasági minisztérium még jó ideig "szabotálta" a végrehajtást, de az új ár tavaly év végén megszületett. Ez azonban láthatólag nem igazán rengette meg az erőműveket: nem tiltakoznak ellene, illetve nem is csökkent az áram ára.

Természetesen az energiaipar igen bonyolult, a hatósági árak nagyon sokban függenek a szakértők véleményétől, akik érdekeik szerint szinte bármi mellett és ellen is kellő számú érvet fel tudnak hozni. (Abban persze nagy az egyetértés, hogy az árakat márpedig emelni kell.) Ennek tudható be a kormányzati döntésképtelenség is: a rájuk záporozó érvek ugyanis nagyjából kioltják egymást. Sokan, így Claude Mandil, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) feje is azért bírálja a kormányt, mert még mindig nem mondta meg, mit akar.

Az unió látványos, házkutatásokkal is tarkított versenyfelügyeleti vizsgálatokkal teszi egyértelművé: Magyarországnak fel kell mondania az erőművekkel kötött hosszú távú szerződéseket. Egyes becslések szerint azonban egy ilyen lépés nyomán az országnak akár 300 milliárd forintos kártérítési kötelezettsége is származhat, amiből minden családra 50 ezer forint jut. Az eddig monopol szereplő közüzemi áram-nagykereskedő, az állami Magyar Villamos Művek (MVM) ebbe illeszkedő véleménye szerint bizonyos módosításokkal a szerződéseket életben kellene tartani. Az egymással sokban vitatkozó EU, illetve IEA azonban abban egyetért: az MVM vezető pozícióit ezek a szerződések hosszú távra (5-10 évig) bebetonoznák, így azokat azonnal fel kell bontani. Ám az új piaci szereplőnek számító, elvileg a verseny kinyitásában érdekelt E.ON sem híve a radikális szerződésbontásoknak.

Az erőművek esetleges káráról egyébként csak akkor lehetne beszélni, ha az árak lefelé indulnának el. Ekkor az erőmű a szerződés szerint neki járó és a piaci ár különbsége miatt kérhetne kártérítést.

A gazdasági tárca alapvetően az unió álláspontjával azonosul. Ennek alapján a hosszú távú szerződések felbontását a versenyjogszabályokkal egy időben egy törvény mondaná ki. Ez a jövő év elején lépne hatályba.