Az afrikai gazdasági növekedése idén tovább gyorsul, de ennek ellenére is reformokra lenne szükség ahhoz, hogy aládúcolják a "nagyon törékeny gazdasági alapokat"- fogalmaz egy közelmúltban publikált ENSZ-jelentés. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Afrikáért felelős gazdasági bizottsága szerint a kontinens gazdasága 2007-ben átlagosan 5,8 százalékkal fog bővülni, a tavalyi 5,7 százalékos növekedés után. A növekedést a gazdasági vezetés javulása és az árucikkek kereslete erősíti elsősorban.
Az afrikai növekedésnek számos rizikófaktora van, így például a HIV-vírus terjedése is, amely azzal fenyeget, hogy óriási darabokat hasít ki a munkaképes társadalomból - idézi az ENSZ jelentését ("Diverzifikációval Afrika Gyarapodásáért") a BBC. Ugyanakkor az afrikai nemzeteknek fel kéne nyitniuk a határokat a kereskedelem előtt, és ügyelniük kéne arra is, hogy változatosabbá tegyék a termelést annak érdekében, hogy védettebbek legyenek egy esetleges külső sokk vagy piaci visszaesés ellenében. A nemzeteknek ezenkívül többet kell fektetniük infrastruktúrális projektekbe, a jobb helyi energia- és közlekedési hálózatok érdekében - teszi hozzá az ENSZ. "Afrika számára eljött az idő, hogy sokkal szisztematikusabb gazdaságfejlesztési erőfeszítésbe fogjon"- mondta Eloho Otobo, az ENSZ Afrika-biztosa. "Ezt azonban csak új, aktívabb gazdasági elvek promotálásával lehet elérni."
Eminensek és leszakadók
Afrika legjobban teljesítőországa tavaly Mauritánia volt, amely 19,8 százalékos GDP-növekedést realizálhatott, köszönhetően az olajból származó bevételeinek. Az ezüstérem Angoláé, amely szintén európai szemmel nézve hihetetlen mértékű, 17,6 százalékos növekedést teljesített. Mozambik 2006-os gazdasági teljesítményével a harmadik leggyorsabb, 7,9 százalékos gazdasági növekedést érte el.
A legrosszabb teljesítményt Zimbabwe produkálta, amelynek gazdasága tavaly 4,4 százalékkal lett kisebb, a "visszatérő szárazságokkal súlyosbított politikai nehézségek miatt". Zimbabwét alig előzi meg a Seychelle-szigetek, Szváziföld, Elefántcsontpart és a Comore-szigetek.
Amennyiben Afrika gazdasága az idén összességében eléri az ENSZ által várt 5,8 százalékos növekedést, akkor ez azt jelentené, hogy egymás után a negyedik évben haladná meg az 5 százalékos szintet. 2004-ben 5,2 százalékkal, 2005-ben 5,3 százalékkal, tavaly pedig 5,7 százalékkal bővült a fekete kontinens gazdasági teljesítménye.
Elszívott agyak
Fejlesztések nélkül az értékes munkaerőt sem képes magához kötni a gazdaság. A legtehetségesebb afrikai fiatalok külföldre csábítása, az agyelszívás ("brain drain") évente több mint négymilliárd dolláros kárt okoz a kontinensnek az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP)szerint. 1990 óta Afrika minden évben körülbelül 20 ezer szakembert veszített el - idézte az AllAfrica a program ügyintézőjét, Kemal Derist. "Az utóbbi másfél évtizedben körülbelül 300 ezer szakképzett afrikai hagyta el a kontinenst. Etiópia például szakképzett munkaerejének a 75 százalékát veszítette el 1980 és 1991 között. A képzett afrikaiaknak ez a nagymértékű kivonulása óriási terhet rak a földrész gazdaságára. Az afrikai intézmények egyre növekvő mértékben függenek a külföldi szakértelemtől.
"Az agyelszívás miatt keletkező humánerőforrás-szakadékot betöltésére, Afrika több mint 150 ezer külföldi munkavállalót alkalmaz, évente mintegy 4 milliárd dolláros költségen. Párosulva a HIV-virus által okozott veszteséggel, az agyelszívás erősen erodálja azt az értékes emberi erőforrást, amire pedig a gazdasági növekedéshez és a társadalmi fejlődéshez égető szükség lenne" - mondja Deris.