Dübörgő gazdasággal is lemaradhat Afrika

Várhatóan az egymást követő negyedik évben nő 5 százalék fölötti mértékben az afrikai gazdaság 2007-ben. Az elvándorlás, a konfliktusok, a betegségek, valamint az infrastruktúra hiánya miatt azonban többen ismét a vészharangot kongatják. Új gazdaságpolitika és a fejlett országok nagyobb segítsége nélkül a Föld legszegényebb régiójának problémái a Nyugatot is eláraszthatják.

A kontinens fejlődése számára az egyik legnagyobb kihívást a munkanélküliség jelenti. "Létfontosságú lenne a mostani folyamat irányát megváltoztatni és a szegénység felszámolására, illetve a munkaerőre koncentrálni, ha valóban radikálisan csökkenteni akarjuk a szélsőséges szegénységet. A gazdasági irányelveknek a munkaképes generációkra kéne fókuszálnia mint a növekedés és a szegénység visszaszorítása közötti legfontosabb kapcsolódási pont" - mondta Deris.

Kenyai utcakép

Deris szerint az afrikai fejlődés az 1960-as évek óta első ízben kismértékben meghaladja a világátlagot. Ezen örvendetes fejlődés ellenére, a szubszaharai országok növekedése továbbra is a többi fejlődő régió alatt marad. Még azokban az országokban is, ahol tekintélyes gazdasági növekedést mérnek, a szegénység csökkenését hozó kedvező változások a progresszióban töltött viszonylag rövid idő miatt egyelőre nem jelentkeznek. A Világbank legutóbb megjelent, 2007-es globális jelentése azt jósolja, hogy Afrika Szahara alatti országai továbbra is a világ legszegényebb régióját alkotják majd, mivel az itt élőknek körülbelül kétötöde kevesebb mint napi egyetlen dollárból kénytelen megélni.

Több segítséget kér Kofi Annan

Afrika célként kitűzött segélyezése nem érhető el, hacsak nem tesznek érte többet, figyelmeztetett Kofi Annan, korábbi ENSZ-főtitkár. Kofi Annan, aki fórumot hozott létre annak érdekében, hogy követhetőek legyenek a Nyugat segélyígéretei, egy berlini csúcstalálkozón fejtette ki véleményét. A világ leggazdagabb országai 2005-ben tettek ígéretet arra, hogy a fejlődő országoknak juttatandó segélyek összegét 50 milliárd dollárral megemelik, és hogy elengedik Afrika 18 legszegényebb országának tartozásait.

Tony Blair brit miniszterelnök a találkozón azt mondta, hogy míg az adósságkönnyítési célok nagyrészt megvalósultak, a kitűzött segélyezési számok messze nem teljesültek. Blair arra is figyelmeztetett, hogy az afrikai segély kudarca azt jelentené, hogy az olyan helyek, mint Németország és Nagy-Britannia "igen komoly károkat szenvedne el a szegénység, a konfliktusok, a tömeges kivándorlás és egyéb problémák miatt" - idézte szavait a BBC.

Tony Blair: Afrika gondjai a miénk is

A közelmúltban publikált adatok szerint Nagy-Britannia nem áll rosszul céljai teljesítésében. Az Európai Unió által elhatározott cél szerint 15 régebbi tagjának bruttó nemzeti összjövedelmük (GNI) 0,51 százalékát kellene segélyre fordítani 2010-re, míg 2013-tól már annak 0,7 százalékát. Tavaly Nagy-Britannia 6,85 milliárd font segélyt nyújtott összességében, ami bruttó nemzeti jövedelmének 0,52 százaléka.

Széles sáv nélkül

Kenya, Burundi és Madagaszkár 164,5 millió dollár kölcsönt kap a Világbanktól arra a célra, hogy fejlessze a nagysebességű internetes hálózatot. A Világbank indoklása szerint az összeg a térség üzleti versenyképességét szolgálja. Afrika keleti része és a déli területek zöme a Föld egyetlen olyan területét alkotják, amely még nem kapcsolódott rá a globális széles sávú infrastruktúrához, fogalmaz a Világbank. A finanszírozás oroszlánrészét Kenya kapja, egy 114,4 millió dolláros kölcsön formájában. Madagaszkár egy 30 millió dolláros kölcsönre számíthat, míg Burundi valamivel több mint 20 millió dollárral részesedik a keretből.

A washingtoni központú bank szerint a gazdasági életet kimondottan visszafogta a nagysebességű internethálózat hiánya. "A széles sávú elérhetőség fejlesztése óriási értéket fog adni Afrikának. Az olcsó és csúcsminőségű kommunikációs technológiák létfontosságúak a gazdasági versenyképességhez" - mondta Paul Wolfowitz, a Világbank elnöke.