Infláció- és kamatcsökkenést vár a GKI

Az év elején ugyan 7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, évi átlagos mérséklődésük azonban 5 százaléknál kisebb lesz - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült legfrissebb előrejelzésében.

A szerdán nyilvánossá vált prognózis szerint idén fennmarad a gazdaságnak az év első hónapjaiban tapasztalt viszonylag kedvező növekedési üteme, és az infláció már nem emelkedik tovább, szeptembertől pedig kifejezett esése várható.

A GKI kutatói úgy vélik, hogy az infláció csak átmenetileg magas, és ősztől jelentősen lassul az áremelkedés üteme. Szerintük ugyanis a tervezettnél kedvezőbben alakulnak az idei államháztartási folyamatok, ezért nő a magyar gazdaság iránti bizalom. Emellett javul a kormány és a jegybank együttműködése. Ezért a forint tartósan erős marad, ami jelentősen mérsékli majd az inflációt.

A kutatóintézet szakemberei szerint mindez már most megteremti a fokozatos kamatcsökkentés feltételeit. Az év végére 6-6,5 százalékos jegybanki alapkamat valószínű, miközben a forint némi hullámzás mellett a jelenleginél akár kissé gyengébb is lehet.

Februárban a bruttó keresetek növekedési üteme a versenyszektorban 2,5 százalékponttal lassult januárhoz képest. Néhány jellemzően "zsebbe" is fizető ágazat - például az építőipar - kiugró bérnövekedése, valamint az alacsonyabb átlagfizetésű fizikai dolgozók szellemi foglalkozásúaknál csaknem kétszer gyorsabb béremelkedése a bérinfláció mellett fehéredési folyamatra is utal.

A költségvetési szektorban az első két hónapban - az áthúzódó hatások és a minimálbér emelése, valamint a bérstop együttes hatására - mintegy 4 százalékkal emelkedett a bruttó kereset. A II. félévben pedig körülbelül 4 százalékos béremelésre várható a 2008 januárjában kifizetendő 13. havi bér felének terhére.

A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint a nemzetgazdaságban a bruttó és nettó keresetek között eddig 6 százalékpontos olló alakult ki a járulékok emelése, a szolidaritási adó, valamint a minimálbér teljes adómentességének megszűnése következtében. Így - 8,3 százalékos infláció mellett - a reálkeresetek 7,2 százalékkal csökkentek.

Az év egészében az infláció mérséklődése és a nettó keresetek emelkedése következtében 5 százalék körüli reálbércsökkenés várható, vagyis keresleti oldalról egyelőre nem fenyeget inflációs veszély.

A versenyszférában foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal emelkedett, a költségvetési szektorban dolgozóké viszont 3,5 százalékkal csökkent az első két hónapban, miközben a munkanélküliségi ráta az I. negyedévben nem változott. Az egyes területeken valóban bővülő munkaalkalmak, valamint a kedvező időjárás mellett ebben is szerepe lehet a legális foglalkoztatás terjedésének.

Az előrejelzés szerint az ipari termelés idén is tartja 10 százalék körüli ütemét. Az első két hónapban az export közel 20 százalékkal, a belföldi értékesítés minimálisan emelkedett. Kiemelkedő volt az építőanyagok, a járművek, valamint a villamos gépek és műszerek gyártásának bővülése, az élelmiszeripar viszont stagnált.

Az építőipar februárban 2005 óta nem tapasztalt ütemben, csaknem 10 százalékkal növelte teljesítményét, részben az alacsony bázis, részben a kedvező időjárás következtében. A kiskereskedelmi forgalom ha lassan is, de tovább nőtt. Továbbra is szárnyal a külkereskedelem, január-február során az export több mint 20 százalékkal és az importnál 2 százalékponttal gyorsabban bővült.