Botrányhullám söpört végig a világon

Sorozatos botrányok hírei láttak napvilágot az elmúlt években, amelyekben főként amerikai óriásvállalatok voltak a főszereplők. A dollármilliárdos csődök hatását pedig a világ összes tőzsdéje megérezte, és jelentősen megrengették a dollár árfolyamát is.

A sort az Enron könyvviteli csalása nyitotta meg. Az amerikai energetikai óriásvállalat körüli botrányhullám 2001 végén kezdődött, amikor a cég csődöt jelentett 13 milliárd dolláros adóssághegye miatt. Az Enronnál tömegesen semmisítették meg azokat a dokumentumokat, amelyek alapján követhető lett volna, miként romlott le drámaian a cég mérlege.

A korábban 90 dollárt is érő Enron-részvények értéke alig egy-két hónap alatt egy dollár alá süllyedt. A csőd következtében a vállalat több ezer alkalmazottja esetében gyakorlatilag az egész életen át gyűjtött megtakarítás vált így semmivé: ezek az emberek Enron-papírokban tartották nyugdíjalapnak szánt kistőkéjüket. A buborék kipukkanása előtt azonban az Enron-vezérek több mint százmillió dollárt kerestek részvénycsomagjaik eladásával, tudva, hogy közel a vég. A cég 98 rendbeli bűntettel vádolt pénzügyi vezetője végül 2006-ban hat év börtönt kapott, egyik vezetője, Jeff Skilling pedig 24 évet. Volt azonban olyan Enron-vezető is, akinek lelkiismerete nem bírta el, hogy emberek tízezreinek megtakarításait tették semmivé, Baxter egykori alelnök 2001 januárjában öngyilkos lett.

Készséges könyvelők

A céggel együtt bukott annak könyvvizsgálója, az Arthur Andersen is, amely mindig "mindent rendben talált" az Enronnál. A korábban az öt legnagyobb könyvvizsgáló cég egyikeként számon tartott vállalat iránt megingott a bizalom. Az Arthur Andersen ezek után több tízezer alkalmazottját bocsátotta el, és összes prominens ügyfele hátat fordított neki.

Az USA második legnagyobb kiskereskedelmi hálózata, a Kmart 2002 januárjában kért csődvédelmet. A bejelentésre összeomlott a cég részvénye a New York-i értéktőzsdén. A Kmart az addigi legnagyobb kiskereskedelmi áruházhálózat volt, amely csődbe ment. Hasonlóan az Enron esetéhez, a Kmartnál is a két vezető vitte csődbe a céget: félrevezették a vállalat részvényeseit és dolgozóit a valós pénzügyi helyzettel kapcsolatban, miközben saját zsebükbe milliókat menekítettek át, és a vállalat pénzét luxusigényeik kielégítésére, repülőkre, saját házuk felújítására és hajókra költötték. A Kmart csődje közel 40 milliárd dolláros bukást jelentett, és 220 ezer dolgozót érintett közvetlenül.

2002 júliusában a WorldComnál, a második legnagyobb amerikai távolsági telefonszolgáltatónál derült ki, hogy többmilliárdos értékben hamisították a vállalati pénzügyi kimutatásokat, eltussolva egyes tényleges költségeket. Pár napos eltéréssel pedig az irodagépgyártó Xeroxról derült ki, hogy a ténylegesnél 6,4 milliárd dollárral több bevételt mutatott ki mérlegeiben. Nem sokkal később a Merck gyógyszergyárról is nyilvánosságra hozták, hogy 12,4 milliárd dollárnyi, soha be nem folyt bevételt könyvelt el valós forgalomként.

24 évet kapott az egyik Enron-vezér

A tőzsdék is meginogtak

Aligha gondolkodott azon az Arthur Andersen - vagy bármely más könyvvizsgáló óriáscég - vezetősége zárt ajtók mögötti tanácskozásán, hogy öt vagy tíz évet kell-e ülniük, ha kiderül a csalás, amely felett szemet hunytak. A "nagymenőknek", amerikai kifejezéssel a "big shot"-oknak valószínűleg eszébe sem jutott, hogy szoros politikai kapcsolataik, befolyásuk és vagyonuk ellenére akár egy napra is börtönbe kerülhetnek. Az Enron- és a WorldCom-botrány egyaránt arról szólt, hogy amíg kifelé a főkönyvek rózsás vállalatképet mutattak, addig valóban fenn is lehetett tartani a cég viszonylag stabil állapotát, mert volt hitele, magasak voltak a vállalati részvényárfolyamok. Összeomlásuk azonban befektetői bizalmi válságot okozott a tőzsdéken, meredek értékpiaci árfolyamcsökkenésekhez vezetett, a dollárt pedig mélypontra süllyesztette.

A WorldComnál feltárt könyvelési visszaélés nyomán kialakult eladási hullám például 195 milliárd eurót sodort le pár nap alatt a 300 legnagyobb európai tőzsdei cég piaci tőkeértékéből. A csalási ügyek sorozatos kirobbanásainak idején pedig alig négy hónap alatt a magyar értéktőzsde részvényeinek birtokosai is mintegy 300 milliárd forintot veszítettek. Ezek az egyedinek mondható esetek világszerte milliók súlyos vagyonvesztését okozták

A "No More Enrons" (Soha többé Enronokat) elnevezésű szövetség szerint csupán a csődbe ment cégek által támogatott nyugdíj-befektetési alapok 175 milliárd dolláros kárt szenvedtek, miután a tőzsdei árfolyamok összeomlottak. Ezenkívül több mint egymillió munkavállaló vesztette el munkahelyét az érintett cégeknél.