Botrányhullám söpört végig a világon

Sorozatos botrányok hírei láttak napvilágot az elmúlt években, amelyekben főként amerikai óriásvállalatok voltak a főszereplők. A dollármilliárdos csődök hatását pedig a világ összes tőzsdéje megérezte, és jelentősen megrengették a dollár árfolyamát is.

Hodorkovszkij Szibériában raboskodik

Alig ültek el az amerikai óriásvállalatok körüli ügyek, 2003 végén újabb botrány robbant ki. Oroszországban hatalmas felháborodást keltve letartóztatták a Jukosz olajvállalat vezetőjét, Mihail Hodorkovszkijt. Felzúdultak a civil és jogvédő szervezetek, melyek törvényellenesnek, a civil társadalom elleni hadüzenetnek, politikai provokációnak nevezték a letartóztatást. A Jukosz-vezér és üzlettársa, Lebegyev ellen a vádak csalás, okirat-hamisítás, sikkasztás és adócsalás voltak. Ehhez jöttek még 2007-ben az újabb vádak, miszerint több milliárd dollár tisztára mosásával, törvénytelen értékpapírügyletek lebonyolításával és olajlopással vádolta a főügyészség az ekkor már nyolcéves szibériai börtönbüntetését töltő dollármilliárdos oligarcha Hodorkovszkijt, illetve volt üzlettársát.

Politika és gazdaság

Akkori elemzések szerint a Jukosz elleni főügyészségi támadássorozatot a kremlbeli "héják", az úgynevezett KGB-s csoport rendelte meg azzal a szándékkal, hogy letörje az ellenzéket támogató Hodorkovszkij ambícióit, és megerősítse az üzleti szféra feletti állami ellenőrzést. Példátlan esetnek minősült a Szovjetunió megszűnése óta, hogy az orosz főügyészség lefoglaltatta a Jukosz többségi részvénycsomagját azzal az indoklással, hogy az "lényegében" a cég vezetőjének, a letartóztatott Hodorkovszkijnak a tulajdona.

Az orosz pénzügyminiszter, Alekszej Kudrin rámutatott: Oroszországban vannak példák arra, hogy a bíróság tartalmi szempontból semmisnek nyilvánított olyan üzleti módszereket, amelyek formailag nem sértették a törvényt.

A koncepció

A pénzügyminisztérium "kezdetnek" egy 3,5 milliárdos adóhátralék-keresetet indított az olajvállalat ellen, amely csődközeli állapotba sodorta a céget. A Jukosz következetesen hangoztatta, hogy kizárólag törvényes sémákat használt adózási kötelezettségének minimalizálására, és a kibújási vádakat "jogtalannak, alaptalannak és szelektívnek" minősítette.

Az azóta csődbe jutott Jukoszt részekre osztották, és az egységeket árverésen értékesítik. A legjövedelmezőbb és legértékesebb részeket "meglepő módon" az orosz állami olajcégnek, a Rosznyeftynek sikerült megszereznie, amely ezáltal a legnagyobb orosz olajvállalat lett.

Kőszegi Andrea