Ingatlanadót akar az IMF is

Csak részben elégedett az utóbbi időben hozott gazdaságpolitikai intézkedésekkel az IMF (Nemzetközi Valutaalap) Magyarország gazdasági helyzetét vizsgáló delegációja, amely a múlt héten járt Magyarországon - jelentette be hétfőn Ashoka Mody, az IMF igazgatóhelyettese. A testület ezért további lépéseket, köztük a magyar adórendszer átalakítását javasolja a kormánynak, és a forint árfolyamsávját is eltörölné.

Sokat csökkent a magyar gazdaság sérülékenysége a költségvetési kiigazítás hatására, ugyanakkor nagyon megnőtt a gazdasági fejlődés lelassulásának esélye - állapította meg a magyar gazdaság helyzetét a múlt héten vizsgáló IMF-delegáció. A testület ezért komoly intézkedéseket vár a költségvetési politika, a jegybanki pénzpolitika, valamint a gazdasági és befektetési környezet javítása területén.

Az IMF delegációja úgy véli, hogy hosszú távon csak akkor teljesíthetők a költségvetés egyensúlyjavítására irányuló tervek, ha a kormány további, a költségvetési hiányt csökkentő intézkedéseket hoz. Ennek érdekében a testület javasolja a magyar adórendszer átalakítását.

Veres János pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az IMF értékelése is megerősíti, hogy az elmúlt évben meghozott döntések eredményei láthatóak a makrogazdasági egyensúly alakulásában. Mind a két szervezet alapvetően a magyar kormányéhoz hasonló nagyságú egyenleget prognosztizál, noha korábban pesszimistábbak voltak.

Mindez a pénzügyminiszter szerint azt tükrözi, hogy a múlt évben meghozott döntések iránya és mértéke is helyes volt. A 2007-es költségvetési folyamatok a várakozásnak megfelelően alakulnak, "belül maradunk a korrigált egyenlegen is" - fejtette ki a pénzügyminiszter.

Az IMF úgy véli, hogy bár magas a központi elosztás aránya az országban, az adóztatás szintje a következő években mégsem csökkenhet. Ugyanakkor az az álláspontja, hogy az adózás szerkezetén belül jelentős hangsúlyáthelyezésekre és egyszerűsítésekre van szükség.

Az IMF üdvözli, hogy a kormány be akarja vezetni az ingatlanadót. Emellett azonban szükségesnek tartja a fogyasztási adók mértékének növelését, a személyi jövedelemadók rendszerének egyszerűsítését és a vállalati adóalap kiszélesítését. Az IMF-delegáció úgy értékeli, hogy a személyi jövedelemadó rendszerének egyszerűsítése nem azonos az egykulcsos adó bevezetésével, a testület továbbra is szükségesnek tartja az emelkedő kulcsok rendszerének fenntartását.

A delegáció szerint szükség van az egészségügyi rendszer nagyon gyors átalakítására és a kórházak működésének mielőbbi üzleti alapra helyezésére. A delegáció szerint emellett át kell alakítani a családtámogatás és a lakástámogatás rendszerét, és a nyugdíjrendszerben tervezett reformlépéseket is mielőbb meg kell tenni.

A Nemzetközi Valutaalap delegációja kétségesnek tartja, hogy az infláció elérte a csúcspontját. Azonban a testület úgy véli, amint csökkenni kezd a pénzromlás üteme, azonnal meg kell kezdeni a jegybanki alapkamat csökkentését. Az IMF úgy látja, hogy az ország középtávú inflációs kilátásai jók.

A nemzetközi szervezet szakemberei szerint a magyar gazdaság fejlődési ütemének fenntartása érdekében feltétlenül szükséges az export és a külföldi befektetések ösztönzése. Ezért szerintük a kormánynak olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek ezeket ösztönzik és lehetővé teszik az Európai Unió pályázatain elnyerhető pénzek megszerzését.

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy miként vélekedik a jegybank a forint árfolyamsávjának eltörléséről. Az alelnök az IMF-delegáció álláspontját ismertető sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jegybank ismeri a Nemzetközi Valutaalap véleményét, mely szerint el kellene törölni a kétszer 15 százalékos árfolyamingadozási sávot. A jegybank azonban nem módosítja ezzel kapcsolatos álláspontját.

Jobban alakult a vártnál az április

Többlettel zárt áprilisban az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi mérlege - derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) közleményéből. A többlet az év negyedik hónapjában 17,1 milliárd forint volt. A PM prognózisában ennél alacsonyabb, 9 milliárd forintos szufficittel számolt. Veres János pénzügyminiszter a tervezetten felül teljesülő társadalombiztosítási járulék, áfa, de elsősorban jövedéki adó bevételekkel indokolta a többletet.

A pénzügyminiszter az Országházban elmondta: a bevételi oldal az év első négy hónapjának mindegyikében teljesült, illetve szolid mértékben túlteljesült, miközben sikerült a kiadásokat kézben tartani. "Az első negyedévben és áprilisban sem volt a prognózist meghaladó kiadása a költségvetési fejezeteknek" - mondta a pénzügyminiszter.

A negyedik hónapban a központi költségvetésben deficit, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál és az elkülönített állami pénzalapoknál szufficit keletkezett. Az áprilisi központi költségvetési deficit 9,8 milliárd forint volt. A tb-alapok 19,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 7,8 milliárd forintos többlettel zártak.

Az államháztartás az év első négy hónapjában - önkormányzatok nélkül - 745,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. A Pénzügyminisztérium prognózisa április végére 753,4 milliárd forintos deficittel számolt.

A központi költségvetés idei első négyhavi hiánya 782,1 milliárd forint volt, a központi bevételek 2115,1 milliárd forintra, a központi költségvetés kiadásai 2897,2 milliárd forintra rúgtak.

Az államháztartás április végi hiánya a GDP 2,9 százalékát érte el. A négyhavi prognózis a GDP 3 százalékának megfelelő hiányt jelzett előre.

Giczi József